Képaláírás: Csata az ördöghidnál 1799-ben , oroszok és francziák között

Ismertető szöveg: "Egy jelesnek elismert históriai kép másolatát mutatjuk be mai rajzunk­ban olvasóinknak. A kép eredetije, egy 13 láb magas olajfestmény, az orosz czár rendeletére készült Münchenben, a bajorok művészet kegyelő fővárosá­ban, Kotiebue hírneves német festő által. Igaz, hogy illy fametszet csak ho­mályos fogalmat nyújt az eredeti festmény szépségeiről, de a művész felfo­gását s compositióját meg is sejtenünk engedi. A mostani orosz czár ugyanis elhatározá, hogy az orosz hadsereg vitéz tetteit nagyszerű csataképekben megörökítse s e czélból külön képtárt alapít­son, mellynek egyes müveit elismert külföldi művészek által készítteti. E képek egyike az, melly az Ordöghidja melletti csatát ábrázolja. A kép bővebb megértésére szükséges elmondanunk a következőt. Az ördöghidja Svajcz Uri nevü kantonjában, a rohanó Reuss folyó felett van emelve két meredek hegy összeköttetésére. A két hídfő colossalis szikladarabokon nyugszik a a hid közepe táján 95 lábnyira emelkedik a folyó szine felett. " (Forrás: Vasárnapi Ujság, 5. évf. 32. sz. (1858. augusztus 8.))

Mielőtt az első híd megépülhetett volna a Reuss fölött, a szoros meredeken a mélybe zuhanó sziklafalait meg kellett tudni közelíteni, de a majdnem függőleges sziklák lehetetlenné tették egy biztonságos út kiépítését. A legenda szerint egy kovácsnak az az ötlete támadt, hogy láncokat rögzítsenek a sziklafalba, amiken fadeszkákat csúsztattak keresztül: ezek a deszkák alkották a hidat. Egy másik teória szerint a sziklába vájt mélyedésekbe keresztgerendákat erősítettek, amik az egész szorost átívelték, és ezekre rakták az átkelő-stéget alkotó deszkákat (Twär = átlós, haránt, keresztben), ami emberek és teherhordó állatok számára is járható volt. Valószínűleg az Urseren-völgyben letelepedett walsereknek (ősi germán eredetű lakosság) kulcsfontosságú szerepe volt a szakadékon keresztül vezető út kiépítésében: feltételezik, hogy már a meredek völgyekkel tarkított Wallisban megfelelő technikai tapasztalatot szereztek a vízvezetékek (suone), valamint az utak és hidak építésében; sok éves vándorlásuk során tudásukat magukkal vitték más területekre is. A híd megvalósulásának pontos dátuma nem ismert; az első a Gotthárdot átszelő út leírása 1234-ből származik. A Schöllenen megnyitásával a gyalogút három órával rövidült meg a hágón. Ahhoz hogy a hidat rendszeren javítani tudják kiirtották a felső Reuss-völgy fáit. A 60 méter hosszú Twärren-híd 1707-ig maradt meg: ekkor a megáradt Reuss magával ragadta. (Forrás:wikipedia)