Képaláírás: Apafi Mihály

Ismertető szöveg: I"Erdély fejedelmi széke törvény szerint eleitől fogva szabad választás alatt állott ugyan, de az ország rendei a viszálkodások által okozott tömérdek háboruságba és zürzavarba beleunván, vége felé mindig az erősebb pártfogóval dicsekedhető, s oltalomképesebb trónkövetelőhöz hajoltak. Igy történt, hogy midőn 1661-ben, Barcsai Ákos kivégeztetésével Ali basa, az erdélyi török hadtest parancsnoka, a német császár által pártfogolt Kemény János ellenébe fejedelmet keresett, a nála tisztelgő szász követektől arra alkalmatos embert tudakolván, ezek az Ebesfalván lakó Apafi Mihály urat emlitették, ki a tatár fogságból, mellybe II. Rákóczy György lengyel hadjárata alkalmával jutott vala: azelőtt kevéssel szabadult meg. Mindjárt el is inditott hát a basa egy szakasz ispáhit, olly parancsolattal, hogy Apafit rögtön a török táborba kisérjék. Nem tudván pedig mire vélni a váratlan idézést a jámbor ember, annál nagyobb fölháborodással követte a kérlelhetetlen törököket, mert feleségét épen szülési kinok között kellett elhagynia, s alig ért ki az ebesfalvi határból, midőn egy lóhátas embere azon hiradással érte utól, hogy fia született, a mi kisérői kedves előjelül magyarázván, vigasztalták s jó reménységgel biztatták." Forrás: (Vasárnapi Ujság, 5. évf. 31. sz. (1858. augusztus 1.))

Gyermekéveit szülei nagysajói udvarházában töltötte. Iskolái elvégzése után 1650-ben került II. Rákóczi György udvarába, ahol három évig teljesített szolgálatot. 1653. június 10-én vette feleségül Bornemissza Annát, aki tizennégy gyermeket szült neki, de csak egy fiú, a későbbi II. Apafi Mihály névleges fejedelem élte meg a felnőttkort. Apafi részt vett a moldvai hadjáratban (1653), a havasalföldi (1655) és a lengyelországi (1657) hadjáratokban, s az erdélyi fősereg maradékával együtt őt is fogolyként a Krímbe vitték, ahonnan 1660 novemberében, három év raboskodás után tért csak haza, mivel családja csak nagy nehézségek árán tudta összeszedni a kiváltásához szükséges pénzt.Apafi a zavaros politikai helyzet miatt a birtokaira vonult vissza, s kivárta, míg eljön az ő ideje. Nem is kellett sokat várnia, mivel Barcsai Ákos az általános elégedetlenség miatt lemondott, míg a helyére megválasztott Kemény Jánost a török nem fogadta el. Kemény felmondta a törökkel kötött szövetséget, s I. Lipót császár védelmét kérte. A porta erre egy komoly sereget indított Erdély ellen, s a támadó török had fővezére, Ali pasa 1661. szeptember 5-én a Libáncs-mezőn, Marosvásárhely közelében Apafi Mihályt tette Erdély fejedelmének. (Forrás:wikipedia)