Képaláírás: Zrinyi Miklós

Ismertető szöveg: "A könyvtárban különösen egy férfi arczkép vonja magára a figyelmet, egy középkori magyar hős alakja, kinek szabályos finom vonásait sait a ki egyszer látta, soha többet el nem felejti, nagy,mélázó kék szemeiben, megszólalásra kész aja­kán valami élni látszik, a mi soha meg nem halandó. Ki e rokon­szenves arczu férfi? Ez a költő Zrinyi Miklós, korának és honának kedvencze, az édes tollú, éles kardu hös költő, ki irt nagy diada­lokról, s segített azokat megvívni, ki hazájának szemfénye volt, mig végre őt is ledönté a bőszült kritika, mint mondják egy vaddisznó képében. Meglehet, hogy ez csak képes beszéd, vadkan alatt akarja érteni a hitrege az ádáz bírálatot, melly a megirigyelt férfit elvette azoktól, a kik ollyan nagyon szerették. " Forrás: (Vasárnapi Ujság,5. évf. 21. sz. (1858. május 23.))

Az Oszmán Birodalom elleni harcot összefogással, nemzeti párt szervezésével kívánta elérni. 1663-64-ben nagy hadi sikereket aratott, azonban a bécsi udvar veszni hagyta sikereit és békét kötött a szultánnal. Zrínyi bizalma ekkor megrendült a Habsburgok iránt, azonban politikai fellépését 1664-ben, egy Csáktornya melletti vadászaton bekövetkezett váratlan halála megakadályozta. Főbb művei: Mátyás király életéről való elmélkedések, Szigeti veszedelem, Az török áfium ellen való orvosság. Forrás: wikipedia