Képaláírás: Krisár Bertalan (1839-1857), Nádasdy Tamás,gróf (1837-1856), Tisza Domokos (1837-1856)

Ismertető szöveg: "Volt egyszer valaki, a ki azt akarta bebizonyítani, hogy ama véghetlen természeti akadályokon kivül, mellyek a magyar nemzet művelődési, fejlődési menetének kezdettől fogva útjában állottak s a legszebb törekvéseket elborították, tudományos és irodalmi viszonyainkra még azon felül is nehezednek a sors kikerülhetlen csapasai. Ama jó férfiú ez állítás teljes bizonyítékával adós maradt ugyan, de fájdalommal kell elismernünk szavainak igazságát, mi Időn azt állítja, hogy legszebb reményekre jogosító tehetségeinket a kora halál ragadja ki karjainkból. Katona József, ama halhatatlan magyar dráma irója, harmincznyolcz éves korában halt el, grófDesewffy Aurélt, a legképzettebb s leglángeszübb magyar statusmférfiút, 34 éves korában, pályájának küszöbéről szólitá el a halál, Czako Zsigmond, a magastörekvésü, tüzlelkü drámaköltő 26 éves volt, midőn az önként választott sirba nyugodott; Petőfi, a kinek hírével el van immár telve a félvilág, szintén 26 éves korában tünt szemeink elől s említhetnénk még akárhányat a második sorból, kiknek emlékénél fájdalmasan szoktunk felsóhajtani: Az ég megirigylé tőlünk, az ég magához vette őket" (Forrás: Vasárnapi Ujság, 5. évf. 19. sz. (1858. május 9.))

Krisár Bertalan, festőművész, szül. Mindszent pusztán Nagyvárad mellett 1839-ben, megh. Bécsben 1857. Már 15 esztendős korában csodálkozást keltett festményeivel s dicséretet is nyert a pesti műkiállításon. Különösen kiemelik három oltárképét, melyet az Aradmegyében fekvő keményi egyház számára készített. H. 1857. a bécsi festészeti akadémiára ment, hol a legkitünőbb tanítványok egyike volt, de még abban az évben meghalt. Forrás: (www.kislexikon.hu/havalay.html)

"Gróf Nádasdy Tamás 1837-ben született. Atyja gróf Nádasdy Lipót, Fogarasföld örökös ura, Komárommegye örökös főispánja, es kir. vaL b. titkos tanácsos és kamarás, a hajdani főrendi tábla köztiszteletben álló tagja volt. Édesanyja gróf Nádasdy Júlia, szü­ letett Forray grófnő palotás és csillagkeresztes hölgy. A szülék a magyar aristocratia magasztos hivatásának tiszta öntudatával ve­ zérlék gyermekök nevelését. Hogy a deli, testileg is edzett, sugár termetű ifjúban minden jóra és nemesre fogékony kebel, szelid kedély, tiszta jellem, önálló­ságra törekvő lélek fejlődött ki : az pesti, nyilvános és magán fanitóin kivül, főleg derék szüleinek köszönhető. " (Forrás: Vasárnapi Ujság, 5. évf. 19. sz. (1858. május 9.))

A Tisza család korán elhunyt sarja. Tisza Lajos bihari főispáni helytartó és gróf Teleki Júlia fia, Tisza Kálmán későbbi miniszterelnök öccse. Tizennégy éves korára már megismerkedett a magyar, a német, a francia, majd az angol költészet számos remekével. Arany János fél évig, majd (1852) két hónapig tanítója volt és irányt adott költői fejlődésének. A görög és római klasszikusokon kívül (közülük már Homéroszt könnyen olvasta) a történelem, a természettan, a matematika foglalkoztatta. Tüdőbaja vitte sírba, bár szülei 1854 őszén Olaszországba, a következő télen pedig még Egyiptomba is elvitték, csakhogy megmentsék az életnek. Tizenkilenc éves korában halt meg. Több mint kétszáz verse közül Arany János közölt néhányat a Pesti Naplóban. Költeményeit édesanyja, Tisza Lajosné gróf Teleki Júlia adta ki. Forrás: wikipedia