Normál kép: 169-180_pix_oldal_2_kep_0001.jpg | Méret: 770x346 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Nagy kép: 169-180_pix_oldal_2_kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1124x505 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 199dpi |
Képaláírás: Csurgó kastélya Ismertető szöveg: "A gyönyörű völgyben, melly a Bakonyi és Vértesi hegylánczolatokat egymástól elválasztva, Fehérvártól Moorig húzódik, egy festőileg szép pont vonja magára a figyelmet . . . pompás kastély, a hazai építészetnek egyik remekmüve, gr. Károlyi György csurgói nyárilaka. Bemohosult váromladékok, s rég letűnt dicsőség porladó emlékei mellett e kastély rajzát nyújtjuk, mintegy bizonyságául, hogy e kor nemcsak siránkozik a rault omladékai fölött, hanem újra teremt, ujit, és javít, előmozdítja az izlést és műveltséget, s megóvni törekszik a nemzeti becsületet" Forrás: (Vasárnapi Ujság A fehérvárcsurgói birtok első tulajdonosa 1690-ben a Hochburg család volt, majd a Berényi és később a Perényi családé lett. Feljegyzések szerint a mai kastély helyén már 1786 előtt állt Perényi Ignác báró barokk kastélya. 1834-ben a Berényi Imre elzálogosította Károlyi György grófnak, aki 1825-ben a reformországgyűlésen 40 000 forint felajánlásával egyik alapító tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. 1853-ban vásárlás útján végérvényesen a Károlyi családhoz került. A kastély építése Henrich Koch a tervei alapján történt 1844 és 1854 között. Henrich Koch, aki az angol klasszicista stílusú pesti Károlyi palota átépítését is végezte. A Bécsben élő építészt Ybl Miklós képviselte, aki mint a Károlyi család építésze a művezetéssel kapcsolatos a tervezésben vett részt. (Forrás: Wikipédia) |
Kapcsolódó dokumentum: Károlyi-kastély (Fehérvárcsurgó) |