Ismertető szöveg: Latin neve: Serratula tinctoria. Termõhely: a dombvidéki és hegyvidéki övben magaskórós növényzetben, lápréteken, árkokban, ritka lombos erdõkben, sásréteken fordul elõ. A nedves vagy váltakozóan száraz, tápanyagokban és bázisokban mérsékelten gazdag, móderes humuszos, többnyire mésztartalmú, gyakran tõzeges vályog-és agyagtalajokon él. Korábban festõnövényként alkalmazták. A fényt és a félárnyékot egyaránt kedvelõ növény. Észak felé egészen Dél-Skandináviáig terjedt el.