Normál kép: 1856_pix_page_67_kep_0002.jpg   Méret: 770x536 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Nagy kép: 1856_pix_page_67_kep_0002_nagykep.jpg   Méret: 1843x1284 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Beczkó vár, észak-nyugati oldalról

Ismertető szöveg: Beckó (szlovákul Beckov, németül Beckow) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában. A falu a várról kapta a nevét. A vár régi magyar neve Bolondóc, amely a monda szerint onnan ered, hogy Stíbor vajda udvari bolondjának Beckónak építtette. Beckó területén a korai bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt. Az i. e. 4. századból csontvázas temető került elő arany mellékletekkel. A vár 12. században már állott, mint Bolondóc királyi ispánság központja. A monda szerint Stíbor vajda udvari bolondjának, Beckónak építtette. 1208-ban Blundix, 1229-ben Bolondus néven említik. 1241-ben IV. Béla király a báró és gróf Cseszneky család ősét, Bána nembéli Cseszneky Mihály főlovászmestert nevezte ki bolondóci ispánná. A kölni Szent Pantaleon kolostor 1238-1249-es évkönyvei szerint 1245. szeptember 3-án három bolondóci várjobbágyot szabadított fel, amiért a közeli, Dánoskő néven ismert hegyormot megerősítették. A 13. század végén került Csák Máté birtokába. Halála után (1321), királyi vár 1388-ig. 1388 és 1434 között volt a Stíbor családé, mint királyi adomány. A török időkben a települést a várhoz kapcsolódó fal is védte. 1599-ben a török sikertelenül ostromolta. Várát a kurucok sem tudták elfoglalni, de a várost Ocskay László csapatai két ízben, 1707. október 13-án és 1708. január 16-án is feldúlták. A fellegvár a Rákóczi-szabadságharcot még épségben átvészelte, de 1729-ben vigyázatlanság miatt leégett, és többé nem építették újjá. A vár alatti települést és plébániáját csak 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említik először. A német jog alapján alapították a 14. században. 1389-ben egy Kriker nevű bírája volt. 1520-ban vásártartási joggal rendelkezett. ferences kolostorát 1689-ben alapították. A 17. században a posztógyártóknak, a csizmadiáknak, később a molnároknak volt céhe a településen. A 17.-19. században több nemesi család birtoka volt. 1598-ban 218 ház állt a településen. 1720-ban szőlőskertje és 99 adózó háztartása volt. ebből 78 a zsellérek száma. 1784-ben 247 házában 1841 lakos élt. 1828-ban 215 háza és 1670 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 18. században 58 kézműves és kereskedő volt a településen, különösen sok volt a posztógyártó és kereskedő. Vályi András szerint "Épűlettyei meglehetősek a' földes Uraságnak, lakási helyek is építetettek itten; ezeken kivűl a' SZENT FERENTZ Szerzeteseinek klastromával is díszeskedik, mellyet Haszko Jakab; a' Bóldogságos Szűz MÁRIÁRÓL nevezett Vág Újhelyi Prépost 70. esztendős korában Szent Jósef tiszteletére 1691. esztendőben építtetett. Kőfalain kivűl Szent István tiszteletére épűlt más temploma is van: a' mellynek építésére Szúnyog Uraság három ház helyet ajándékoza. Építőjének képe emlékezetűl a' templomnak egy oldalában szemléltethetik, jó téteményét hírdető felől írással egyetemben. Szántó földgyei tágasak, és termékenyek, szőlő hegyei is vannak, de a' helyhez képest nem igen nevezetesek, ellenben gyümöltsökkel bővelkednek. Tágas erdei, és nagy legelőji vagynak. Cservena hora, vagy veres erdő nevezetű hegye is van. Vág vize mellett emelkedve, mellyböl szép veres agyag ásattatik; külömbféle javain kivűl piatzozása is lévén, első Osztálybéli." A vár alatti településről Fényes Elek geográfiai szótárában így ír: "Lakosai közt, kik 1138 kath. 665 evang. 221 zsidóra mennek, igen sok mesterember találtatik. Vásárjai népesek. Határja messze kiterjedt, s a megyében a legjobbak közül való. Van szép erdeje, nagy legelője, és még szőlőhegye is, de a melly savanyu bort terem. Gyümöcs bőven. Cservena-hora nevezetű hegyeiben veres agyagot ásnak. F. u. a városnak és a hozzá tartozó uradalomnak b. Révay, b. Mednyánszky, gr. Berényi, sat." A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page