Képaláírás: Az apostoli kereszt.

Ismertető szöveg: A Nagyboldogasszony és Szent Adalbert prímási főszékesegyház vagy Esztergomi bazilika, egy klasszicista stílusban épült templom Esztergomban, a Szent István téren. Az épület a magyar katolikus egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. (Forrás: Wikipédia)

A hagyomány szerint a magyar királyok II. Szilveszter pápától nyerték az apostoli királyi címet. Ez ugyan nem valószínű, mert Szilveszter bullájában nincs erről említés téve s mert ebben a korban az apostoli cím kizárólag a pápát illette. Valószínűbb, hogy királyaink önként vették fel e címet, hogy mikor? arra nézve nincs adatunk. XIII. Kelemen pápa 1758 aug. 19-én kelt brévéjében Mária Teréziát és utódait, ünnepélyesen felruházta e címmel s azóta a magyar királyok nemcsak apostoliaknak neveztetnek, hanem okirataikban önmagukat is azoknak nevezik. Apostoli kereszt, melyet az apostolság jelvény e gyanánt II. Szilveszter pápa ajándékozott szt. István királynak s utódainak. Ez a kereszt később elveszett, de mint régi pecsétjeink mutatják, kettős, úgynevezett patriárka-kereszt volt. Újabban egyszerű ezüst kereszttel pótolták, melyet ünnepélyes menetek alkalmával veres póznán visznek a király előtt. A keresztvitel joga azt az esztergomi kanonokot illeti meg, ki választott püspöki méltósággal bír, ha többen volnának ilyenek, akkor azt, aki püspöki méltóságára nézve legfiatalabb. (Forrás: http://www.kislexikon.hu/apostoli_cim_es_kereszt.html)