Képaláírás: Sz. János-kútja Esztergomban.

Ismertető szöveg: A római katolikus Szent János-kápolna, hétköznapi nevén a Szentjánoskúti kápolna területileg a Szent György plébániához tartozó, helyi védelem alatt álló épület Esztergom Szentjánoskút nevű városrészén. Egyszerű, szabadon álló, egyhajós épület. A kőkeretes kapuba lett vésve az építés éve, 1814. A kapu felett timpanon nyugszik, melyben egy szoborfülke található. A főhomlokzatot egy-egy lizéna tagolja. Oldalfalain egy-egy boltíves ablak található. Tornya fából készült. A kápolna mellett ered a Szent János-kút nevű forrás. (Forrás: Wikipédia)

Esztergom (németül: Gran, szlovákul: Ostrihom, törökül: Estergon) fejlett iparú iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom megyében, az Esztergomi járásban. Érseki és a tatárjárásig királyi székhely. Marcus Aurelius ezen a környéken írta az Elmélkedések 12. kötetét. Itt alakult meg 1881-ben a Magyar Vöröskereszt, 2012-ig pedig a város volt az Alkotmánybíróság székhelye. (Forrás: Wikipédia)