Képaláírás: Tiszai jelenet a "Bánk bán" czimü operából.

Ismertető szöveg: "Valahányszor Erkel Ferencz "Bánk bán"-ját adják, mindig ünnepies alakban tünik fel a nemzeti szinház. Nem csak mert a közönség még mindig feles számmal jelenik meg e dalmü előadásán, hol müvész hazánkfia hervadhatlan szépségü dallamait kétszeres élvezettel hallgatja; hanem mert szinpadunknak is ez most az ő kedvencze, legnagyobb fénynyel és gonddal adott darabja.
Lapunk 34-ik számában bővebben szólottunk e miiről s ugyanott rajzban is közlöttük a darab végjelenetét,...
Azon jelenet, melyet mai számunkban közlünk, egy felvonással megelőzi amazt s az udvari légkörben megtört Melinda szenvedéseit ábrázolja, ki lelkében megzavarodva, egy viharos éjen a Tisza füzesei között sirja el a kétségbeesés panaszát, mig végre a folyam hullámaiba temetkezik.
Ezen "tiszai jelenet" egyike a dalmü legnagyszerűbb s zeneileg legbecsesb részleteinek. Melinda siró panasza, a mint hű kisérőjére, az öreg Tiborczra nem hallgatva, gyógyithatlan bánatát elmondja s gyermekétől bucsuzik - különösen Hollósy Kornéliánk müvészi elöadása mellett - a legszivrehatóbb fájdalom kitörése. ..." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. december 22.)

A Bánk bán Erkel Ferenc háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József azonos című drámája alapján. Elsőként a Tisza-parti jelenetet hallhatta a közönség 1861. január 6-án, Pesten, a Nemzeti Múzeum dísztermében. A teljes mű ősbemutatójára 1861. március 9-én került sor Nemzeti Színházban. (Forrás: Wikipédia)