Képaláírás: Királyi Pál.

Ismertető szöveg: E név, melyet a lefolyó mozgalmas évben oly gyakran hallánk, Pestváros lakossága előtt friss emlékezetben áll, de a városház zöld asztalán kivül már régebben találkoztunk vele az irodalom küzdterén s ujabban az országgyülési terem képviselői karában is. Az idők eseményei hozták magukkal, hogy e név mindinkább magára vonta a hazai nagy közönség figyelmét.
Nem irjuk most a tények és események kritikáját, erre más idők tán alkalmasabbak lesznek. Csupán az élet egyszerü adatait állítjuk össze.
Királyi Pál született Szepetneken, Zalamegyében, 1821. aug. 10-én. Alsóbb és gymnasialis iskoláit Nagy-Kanizsán végezte a kegyesrendi tanitók vezetése alatt, hol mindig a jobb tanulók közt volt. Felsőbb tanulmányait a pesti egyetemben végzé. Joggyakornoki foglalkozása közben az 1843/4-diki országgyülés alatt Pozsonyban irta a gr. Batthyány Kázmér által kihirdetett, s a magy. Gazd. Egyesület által 50 arany jutalomra itélt "Robot és, dézma" czimü nemzetgazdasági s politikai pályamüvét.
Engedve belső hivatásának, az irodalmi élet munkaterét választá; kezdetben a "Jelenkor" czimü politikai lap mellett foglalkozott,mint ennek egyik rendes munkatársa, később a laptulajdonos neve alatt szerkesztője. E helyzetben volt szerencséje, nagy hazánkfia gr. Széchenyi István közelébe juthatni, s a nagy férfiu hirlapirodalmi munkásságában politikai iskoláját találni.
Az 1848-ki események őt is többi kortársai sorában a harcztérre szóliták. A zászlók alatt egész századosságig előlépett, a hadjárat vége felé mint örnagy a hadügyminiszterium katonai osztályába vezényeltetett, s mint ennek másod főnöke tartotta meg helyét, s végezte nehéz teendőit egész az aradi feloszlásig.
Világosnál őt is a többi honvédek sorsa érte.
1850. febr. 6-án az osztrák cs. hadseregbe soroztatván, Cattaróba a 49-dik számu alsó-ausztriai gyalog-ezredhez szállíttatott, hol mint közember - altiszti kitüntetéssel - egész 1856. végeig tartatott. Ekkor egészségi tekintetből a III. hadparancsnokság által mint a fegyvertehetlenséghez közelitő, bucsulevéllel elbocsáttatott.
Személye szabadságát visszanyerve, a mintegy 10 évvel ezelőtt félbeszakitott lapirodalmi térre lépett ujra, s mint rendes munkatárs először a "MagyarNéplap"-nál, majd az Urházy György szerkesztése alatt akkor megindult "Magyar Posta'' czimü pol. napilap mellett vállalkozott; mely utóbbi lap az időközben behozott hirlapbélyeg következtében megszünvén, munkásai is más foglalkozás választására utasittattak.
S ekkor, vagy 1858. téli szakában irta, "Szigetvár 1656" czimü négy kötetes történeti regényét, mely a reá következett évben meg is jelent s a szerző történeti tanulmányairól tesz szép bizonyságot.
1858. jul. 1-én vette át a "Pesti Napló" politikai napilap szerkesztését felelősség mellett, s vezette azt egész 1860. márcz, l-ig, midőn az ellene támasztott, s két biróságnál már meg is állapitott sajtóvétségi per miatt, nem akarhatva, hogy annak a lapra is akadályozó hatása legyen, - a felelős szerkesztést b. Kemény Zsigmondnak, a lap akkori főmunkatársának átadta; - maga pedig, perének kimenetelét várva, munkatársi minőségben a lap irodájában helyet foglalt.
1861. január 2-kán Pestváros tiszthelyettesitő gyülésében a fővárosi törvényhatóság főjegyzőjévé választatván, s ezen tiszti állásban később a tisztújitó választó közönség osztatlan bizalma által is megerősittetvén, azt választói megelégedésére folytatta.
Zalamegye Letenyei választó kerülete, melybe születéshelye esik, szintén megemlékezve földijéről, őt a kerület országos képviselésére küldöttségileg márcz. 29-kén (?)pénteken) felhivták; - a fell(?) elfogadva, ápril 12-én (pénteken) közfelkiáltás utján képviselőül megválasztatott, s miután ápril 26-án (pénteken) igazolva lett, elfoglalta képviselői székét, s a felirati vita alkalmával május 24-én (pénteken) mutatta be magát a háznak a felirat mellett mondott beszédével. Babonás ember a sok "péntek"-ből balsejtelmeket épithetett volna.
Az országgyülés eloszlatása után főjegyzői hivatalát folytatá, mignem a jun. 8-ki városi közgyülés által az államadó erőszakos behajtása tárgyában a képviselőházhoz intézett petitio szerkesztése miatt kir. biztos közbejöttével legfelsőbb meghagyás folytán okt. 29-én főjegyzői hivatalától felfüggesztetett, s hütlenségi kereset alá vétele elrendeltetett.
A dolog hónapok óta függőben volt s őszintén óhajta mindenki a kedvező végkifejlődést. Örvendetesen meglepő volt annálfogva a hivatalos lap mult vasárnapi számának azon tudósitása, melynél fogva Királyi Pál legfelsőbb helyen teljes kegyelmet nyert. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1961. december 22.)