Képaláírás: Szepesi Kárpátok : Zuhatag a kis-kopárpataki bemenetnél.

Ismertető szöveg: "A kopár völgyet csak a sziklákba ütődő patak zugása teszi még élénkké, s ama tömérdek gránithegység ormai mindig meredekebbeknek látszanak, s ide s tova egész falazatot látszanak képezni, mintha egymástól elváltak, és vagy Pluto vagy Neptun erőködéseinek következtében leszakadtak s összeomlottak volna. S ily bomlott sziklák kőhalmazata előttünk levén, meggyőződésünk minden perczben érvényesebb lőn. E halmazra pedig még ezer meg ezer veszély közt föl kelle mászni... Mintegy egész óra múlt, mire e halmaz tetejéről bepillantánk a két oldalra nyuló hegynyilatokra, melyek a kis és nagy kopárpataki völgyet képezék. Mi középen valánk, s innét Mitlergradon (középfok) jobbra a királyorr óriás sziklafalai emelkedtek iszonyu tömegben, csak ide s tova egy-egy emelkedő oszlopszerü csucsot mutatván, mig balra a lomniczi csucs éles loborokba végződő ormai hasítják az eget.
...
A kopárpataki zuhatag, hazánk e kis Niagarája, már csak azért is első rangu természetritkaságaink közé tartozik, mivel a Kárpátokon oly gyér zuhatagoknak legnagyobbika.
A fönnérintett tüztanyától (Feuerstein) balra azon oldalának tartánk a völgynek, hol a hires kopárpataki vizzuhatag van. Cserjevadonságokon áthatolva, a tájat egyszerre a zuhatag hatalmas moraja élénkité. Kibontakozva a vadonságból s nehány sziklacsoporton kényelmes állást véve, nézők a nagyszerü jelenetet, melyet a zuhatag maga valóságában nyujt, midőn az öt tó öléből elszakadva, és számtalan szirtgörgetegen mintegy elfáradva sziklaágyba szorul, de csak azért, hogy annál nagyobb erővel rohanjon a 130-lábnyi mélységbe, hol a magával hengeritett s itt fönnakadt sziklákon a viz megsokasult tömege egészen pezsgő habbá változik, s egy második zuhatagot képezve porfellegkint tör magasba, mig végre a föld vonzó ereje hatalmat vesz rajta s tovább hömpölyög mint valamely megszégyenült óriás kigyó hatalmas ellene elől!" (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. szeptember 29.)