Képaláírás: Lőcsei főtemplom.

Ismertető szöveg: "[A] sz. Jakabhoz czimzett jeles plébániai egyházra akarom a szives olvasó figyelmét irányozni, mint mely régi épitményeink között, noha nem székesegyház, tisztes rangot foglal el.
Ugyanis ezen egyház azon szászok által épült, kiket Lőcsére IV. Béla külföldről meghitt, s kik valamint más iparosokat ugy épitészeket is hozván magukkal, kiszemelt telepitvényeiken egyházak épitéséhez fogtak s igy tudományukat megörökiteni igyekeztek. Eredeti terv szerint tehát itt ugylátszik három hajóú basilikát akartak létesiteni, mit tervezett keresztalakjából és 30' magas, hosszukás négyszögü 12 oszlopáról is lehet következtetni. Ezekre azonban később góth ivezetü gerinczes boltozatot emelének keresztalaku zárkövekkel, s az oszlopfejezeteknél párankint más más dombormüvezetet alkalmaztak, melyek már lombozatos, már emberi fejeket vagy állatalakokat mutatván, szintén a két stylt fölváltva képviselik. A templom, falaival együtt Merklas Venczel tanár jeles leirása szerint 173' hosszu, egész szélessége 84',4", középhajója 60' magas, a mellékhajók 47',6" magasak. Falai terméskőből épülvék, a diszitmények azonban faragott kőből valók, melyek különös tökélyüek az oszlopfejezeteknél, s az ablak majdnem pete v. körkörü ivezeteknél, melyekben az egyenszáru háromszögből képzett legkülönbözőbb keresztalakok láthatók, s melyek részint a 13-dik századbeliek, mig mások a góthépitészet fejlettebb korára emlékeztetnek, de mindenesetre a 14-dik század végénél tovább nem terjednek. Megjegyzendő, hogy mig ily ablakok a 8. szögü szentély 5 oldalán, a déli mellékhajón s a szintén jeles diszitményü oldalain vannak, addig a templom északi fala 2 kápolnával, orgonával, s egyéb épitményekkel ellepetik.
...
A templom déli falán a 15-dik század vége felé egy előcsarnok épült, mely a tervezett keresztalakot vala ki egészitendő. Ennek boltozatja már nyolczszögü csillagivezetü, zárkövein a Thurzócsalád - mint jótevője - a gerinczhálózatban pedig Magyarország és Lőcse városa czimerein kivül a Jagello II. Ulászló és II. Lajoséi is láthatók. Hagyományszerüleg II. Ulászló épitteté, mig kapuzata még Mátyás korának jellegét viseli magán, kinek czimere és Beatrix nejéé rajta diszlik. Ez ékitmények minden jelességeik mellett is szakavatottak véleménye szerint a styl elkorcsosulását, vagy legalább sok idegennek összehalmozását fönnen hirdetik, mig szemre igen ékeseknek látszanak." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. október 13.)

A Szent Jakab-templom az egykori Magyarország egyik legszebb temploma. 1245-ben román stílusban kezdték építeni. Közel 100 évig épült, és közben fokozatosan gótikus stílusú álbazilikális elrendezésűvé építették át. Oltárai a középkori faszobrászat legszebb alkotásai közé tartoznak. Főoltára Lőcsei Pál mester alkotása 1502-ből, 18,62 m magasságával a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára. A 14. század első felében két kápolnát, a 15. század végén egy előcsarnokot építették hozzá. 1550-ben és 1599-ben leégett, az előbbi tűzben tornya is ledőlt. Mai tornya 1858-ban épült. 1626-ban a protestánsok készíttették orgonáját. A 16. és 17. században a kápolnákra emeleteket húztak. A 19. század első felében teteje égett le, 1849-ben fedték be, tornyát a 19. század végén kijavították. Eredeti freskóit a 19. század második felében Storno Ferenc restaurálta. A Thurzó-kápolnában a Thurzók síremlékei sorakoznak. Itt temették el Thököly Imre és Zrínyi Ilona egyetlen gyermekét is. (Forrás: Wikipédia)