Képaláírás: A magyar Akademia palotája, Henszlmann Imre terve szerint.

Ismertető szöveg: "Tudva van, hogy az Akademia palotájának helyéül egy a lánczhid feletti Dunaparton levő üres telek van rendelve, melynek területe 1200 négyszögöl. E tér sokkal nagyobb, mint az Akademia szükségei voltaképen megkivánnák. Innen van az épitési bizottmánynak azon határozata, minélfogva a kiirt programmban megkivánja, miszerint az épület egyik fele az Akademia czéljainak megfelelő palota, másik fele bérház legyen, melynek jövedelme a beleépitendő tőke kamatjait biztositsa. Az épület nagy kiterjedése szükségessé teszi továbbá a megfelelő magasságot; innen van, hogy a programm három emeletesre kivánja emeltetni az épületet, bár e körülmény a palotaszerüségnek némileg hátrányára látszik szolgálni.
Európai nevü archaeologusunk és tudósunk, Henszlmann Imre, összeköttetésbe lépve Gerster és Frey pesti derék épitészeinkkel, a fentebbi feladatot, különösen a belső elrendezést illetőleg, sok szerencsével oldotta meg. Az épületnek megadatott a monumentális jellem. A felosztás főrészei ezek: az előrészben (Akademia helyisége) a földszintet s első emeletet foglalja el az évi nagy gyüléseknek szánt nagy diszterem, a heti ülések kisebb teremé s más oly helyiségek, melyeknek nagyobb magasságra van szükségök. Ezen monumentalis arányoknak megfelelőleg a hátsó részben (a bérházban) a földszint és első emelet helyiségeit szintén oly nagyobb teremek foglalják el, melyekbe a mütárlat, a zenede s más efféle müvészeti vagy tudományos intézetek költöznének át. A második s harmadik emeletek magánház jellemével birnak, mert még az Akademia osztályában is itt vannak elrendezve az akademiai tisztviselők lakásai, - a főhomlokzat kivételével, hol a második emeleten a kisebb termekre osztott könyvtár s e felett a harmadik emeleten, az üvegtetővel ellátott s felülről világitott képtár foglalandnak helyet (biztos kilátások szerint herczeg Eszterházy Pál nagybecsü bécsi képtára.)
Kivülről nem látszik meg az épületen, hol végződik az Akademia osztálya, s hol kezdődik a bérház; ezt csak a belső elrendezés mutatja, mely a két rész között teljes válaszfalat képez, miáltal a bérház egy, az Akademia része két udvart nyer.
Rájövünk végre azon pontra is, mely eddig is élénk viták tárgyát képezé a lapokban s valószinüleg azt képezendi még ezentul is, mig az épités kérdése véglegesen eldől: értjük az épület styljét. Henszlmann e nagyszerü épülethez a 13-ik században gyakorlatban volt franczia csucsives (góth) stylt választá, mely eddig csupán templomokra használtatott, nagyobbszerü polgári épületekre pedig egyátalában lehetlennek találtatott, - minélfogva Henszlmann tervét e tekintetben az épitészek valóságos épitészeti eseménynek tartják. - Nem akarjuk ezuttal az ezen styl czélszerüsége vagy czélszerütlensége körüli vitákat ujra fölmelegiteni, sem az öreg Palmerstonra hivatkozni, ki nem régiben nyilvános parlamenti tárgyalás alkalmával a góth styl felett tört pálczát, - csupán képünkre utalunk, mondván: ime ez azon szemnek tetsző terv, melyet a mi hazánkfia, jeles tudósunk Henszlmann Imre, hosszu tanulmányok és fáradság nyomán a magyar Akademia számára teremtett!" (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. szeptember 15.)