Normál kép: vasarnapi_ujsag_1861_05_pix_Oldal_05_Kep_0002.jpg   Méret: 770x516 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Nagy kép: vasarnapi_ujsag_1861_05_pix_Oldal_05_Kep_0002_nagykep.jpg   Méret: 2683x1798 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A "királyi eskü" jelenete "Hunyady László" operából.

Ismertető szöveg: "Nemzeti zenénk történetében, a "Hunyady László" czimü négy felvonásos komoly operának megjelenése, a legragyogóbb emléklapot képezi.
Erkel Ferencz karmesterünk ezen remekmüve, 1843-ban adatott először a nemzeti szinpadon, s azóta közel 200-szor ismételtetvén, mai napig is a közönségnek egyik legszivesebben látott és hallott darabjául szolgál.
...
Rajzunk, történetünk egyik legnevezetesebb jelenetét tünteti elénk. A Hunyady-párt, melyhez egy pár udvaronczon kivül az egész nemzet tartozott, a cselszövő s mindig vértszomjazó Czilley Ulrikot összevagdalván, a király kinyilatkoztatá, hogy ezen eseményben csak a büntető igazság kezét találja fel. A Hunyadyház főnemes rokonai és barátai nem elégedének meg e nyilatkozattal, s azért Temesvárra kisérvén a királyt, itt összejöttek Szilágyi Erzsébettel, s ennek két fiával, Lászlóval és Mátyással, kiket a király testvérekül fogadott. A király megelőző viselete határt nem ismert: megujitá fogadását, miszerint Czilley Ulrik halálát soha meg nem boszulandja: aztán meggyónván és megáldozván, az egész udvarral a templomba ment, s ott ujját az evangéliumra téve, az oltár előtt esküvel erősité fogadását!
Rajzolónk e jelenetet vette ügyes ónja alá: az előtérben a kart képező urak és hölgyek foglalnak helyet. Egy gótboltozaton tul a templom főhajója látszik, a hol Szilágyi Erzsébet, a két Hunyady, Gara nádor és leánya, a kit az apa a kibékülés alatt szinből Hunyady László arájául nyilatkoztatott, térdepelnek. A király az oltár előtt áll és esküjét Isten szine előtt ujitja meg, de a melyet mily hallatlan szószegéssel, s mily véres boszuval tört meg, a történetekből ismerjük.
Az operában e jelenetet a legmagasztosabb zene és összes karének kiséri. Az urak és hölgyek az "Éljen, éljen a király; országa viruljon, béke lengje körül!" szövegü kardalt éneklik, mibe aztán az egyes szereplők is bevegyülnek, s a zenei világ egyik legmeghatóbb harmonikus egészét idézik elő: a függöny lefordultakor templomi csengetyü hangja, s a tömjén ünnepélyes illatja tölti be a léget." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. szeptember 1.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page