Képaláírás: A kölni uj muzeum.

Ismertető szöveg: "F. évi april 25-én Köln egy oly temetésnek volt szemtanuja, melyhez hasonlót e város ritkán látott még. Az összes polgárság adta meg a végtisztességet egy sok érdemet szerzett tagjának. Minden rangu és vallásu polgárok a legnagyobb ünnepélyességgel kisérék ki a 65 éves korában kimult Richartz János Henriket, az örök nyugalom helyére. Átalános volt a részvét, beláthatlan a néptömeg azon utczákon, melyeken a gyászmenet haladt...
Richartz egy jómódu s köztiszteletben állt ó-kölni polgárcsaládból származott. Atyja bőrkereskedő volt, kitől öröklött vagyonát fia becsületes munkája és szerencsés számitásai által évek multán annyira megszaporitotta, hogy a város leggazdagabb polgárai közé tartozott...
Richartz, anélkül, hogy valaki sejtette volna, 100,000 tallért adományozott a városnak, egy uj muzeum épitésére, oly feltétellel, hogy a tervkészités és kivitele barátjára, Felten épitészre bizassék. Miután abban történt megállapodás, hogy a muzeum a régi minoritazárda helyére épittessék, Felten terve helybenhagyatott s az épités megkezdődött. Magától értetik, hogy az épitési költségek megszaporodtak. De az adakozó továbbra is bőkezü maradt. Magára vállalta a minoritatemplomnak, melylyel az uj muzeum összeragasztatott, helyreállitási költségeit is, melyek 37,000 tallérra rugtak, s magára a muzeum épitésére több mint 200,000 tallért adott ki.
Megérte ugyan azt az örömet, hogy müvét bevégezve láthatta, de a szándékolt nagy müvészi ünnepélyt, mely alkalommal polgártársai s a német müvészvilág hálaköszönetét lett volna elfogadandó, s melynek oly örömmel nézett elébe, halála megelőzte." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. augusztus 25.)