Képaláírás: A magyar viselet történetéből : 5. Gyalogsági tiszt 1748-ból - Gyalog közvitéz 1756-ból.

Ismertető szöveg: "A mult század közepén ismét egy lépéssel előbbre haladt az idegen elem és a magyar gyalogság jelmezén nagyobb tért foglalt el, a mennyiben a tekercses és czopfos főt már nem a magyar süveg födé, hanem a fantasztikus alaku háromszegletü német kalap, melynek oldalára már oda volt illesztve a feketesárga rózsa, - s mind a három szegletére egy kis hasonló szinü bojtocska.
Mellékelt rajzunk első alakja egy magyar gyalogsági tisztet állit elő 1748-ból. Ennek hajporos és czopfos fején arany sujtásos háromszegletü kalap van, zöld ággal diszitve, - hosszu kék mellénye derekon veres övvel van keritve, aranynyal átszőve és kétsoros zsinórzattal összetartva; hasonló szinü rövid prémes, felöltött mentéje, szintén aranynyal diszitve; - kék magyar nadrága piros magyar csizmákba szorul; kezein hosszu száru szarvasbőr keztyüket visel. - Oldalán hosszu rezes görbe kard, - s kezében rövid, hajlott agyu puska teszik fegyverzetét.
A második alak egy magyar gyalog közvitézt ábrázol 1756-ból. Ez szintén fekete, háromszögü kalapot és czopfot, hosszu fehér mellényt visel, veres övvel körülkötve, és veres kétsoros zsinórzattal összetartva; e felett nyitott hosszu fehér kabátot gallér nélkül, ujjain széles veres hajtókával, - elől hasonló szinü bojtos sujtásokkal, melyek mindkét felől, felül egyesével, középen kettesével, és alól hármasával, három osztályba elhelyezvék.
A kabát szegletei szintén összetüzvék. - Nadrága veres, és topánja fekete, fegyvere szintén hosszu szuronyos puska, és rezes görbe kard." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. augusztus 11.)