Képaláírás: A magyar viselet történetéből : 3. Gyalog katonák. 1606-ból. 1703-ból.

Ismertető szöveg: "Első adat, melyet birunk, Dillich 1606-ban megjelent "Ungarische Cronicá"-jában lelhető, hol több jelmezrajzai közt egy "hajdu" alakja is látható (a mint azon krónika nevezi átalában a magyar gyalogságot). Ezen krónika szerint a hajduk (lásd a mellékelt 3. sz. kép első alakját) magyar kalpagot viselnek, elől hasitott karimával és tollakkal; termetét czombközepig érő dolmány födi, elől két sor zsinórzattal összetartva, derékon széles szijjal körülövezve, - továbbá szük magyar nadrág s rövidszáru topán egészitik ki jelmezét. - Vállait elől a mellén összekötött farkaskaczagány boritja.
Fegyverzete a karabinnál nem sokkal hosszabb rövid puska, kerekes lószerszámmal ellátva, továbbá görbe magyar kard, és rövidnyelü bárd vagy fokos, mely övéhez erősitett vaskarikába van illesztve, végre puskaporszaru, kakasfeszit[ kulcs s más apróbb szükséges eszközök egészitik ki fegyverzetét.
Dillich szerint a hajduk maguk szerelték fel magukat, miért is a szegényebbek csak lándsával voltak fegyverkezve addig, mig maguknak puskát szerezhettek. - Az öltözék szineiről semmi emlités.
Mai képünk második alakja hasonlóképen egy magyar gyalog, közvitézt ábrázol 1703. évből. E rajz az osztrák hadsereg jelmezeinek egy gyüjteményéből van másolva.
E vitéznek kissé magasabb tetejü fövege van tollakkal, rövid, kék dolmánya, sárga zsinórzattal, derekon veres övvel köritve, - veres szük nadrága alant szijas bocskorba van szoritva, válláról hosszu fehér köpenyeg függ alá. - Fegyverzete szintén rövid kováspuska, magyar kard és rövidnyelü bárd, puskapor- és golyótartó táskák. Jobb válláról pedig a bal csipőre, keresztül akasztott szijon függ kivarrott tarsolya." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. augusztus 4.)