Normál kép: vasarnapi_ujsag_1861_04_pix_Oldal_10_Kep_0001b.jpg   Méret: 770x967 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Nagy kép: vasarnapi_ujsag_1861_04_pix_Oldal_10_Kep_0001b_nagykep.jpg   Méret: 1250x1570 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: A magyar viselet történetéből : 2. Mátyás király gyalog lövészei.
[Helyesbítés a Vasárnapi Ujság következő számában (1861. augusztus 4.): A lövészek 1500-ból valók]

Ismertető szöveg: "Képünk alakjai 1500-ból egy századost és lövészt ábrázolnak.
Az első alak százados (centurio) tollas magas kalpagot visel; termetét bokáig érő, virágos szövetü hosszu ujjas ruha födi, elől végig hatsoros zsinórzattal összetartva, s derekon kendővel körülkötve, melynek végei elől rojtokba végződnek. E felett vállprémgalléros rövid felső öltönyt visel, szintén kétsoros zsinórzattal. - Fegyvere magyar kard és hosszunyelü buzogány.
E kép második alakja egy magyar gyaloglövészt állit elő, kerek, alacsony és tollas főveggel, térdig érő ujjas, alsó öltönynyel, mely felett egy hosszu, elől végig nyitott s derekon övezett, ujjatlan felső ruhát visel, melynek két első szegletei, elöl az övbe vannak feltüzve, könnyebb mozoghatás végett. Magyar szük nadrág és rövidszáru topán egészitik ki viseletét. - Fegyvere kard és rövid ódonalaku, nehézkes szerkezetü lőfegyver, mely azon korban még a legegyszerübb alkotásu sárkánynyal birt. - Ugyanis egy görbe vas felső végébe illesztett égő kanóczot a ravasz érintése által a puskapor-serpenyőbe hajtott le, mely ezt meggyujtotta, - vagy pedig egyszerüen a tüzes kanóczot csak kézzel illesztette a serpenyőbe, és igy süté el fegyverét." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. július 21., 1861. augusztus 4.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page