Képaláírás: II. Lajos király holttestének feltalálása. (Székely Bertalan festménye után.)

Ismertető szöveg: "A pesti mütárlat termeiben néhány hónap óta egy megható nagy történeti festmény vonja magára a müértők és közönség figyelmét. A kép érdekét neveli azon körülmény, hogy a mü teremtője egy fiatal hazánkfia, ki jelenleg Münchenben él müvészeti tanulmányainak, azon vágytól epesztve, bár körülményei mielőbb megengednék, hogy a müvelt világ távolabb mükincseit is mielébb meglátogathassa. Részint e czélból küldé hazájába emlitett nagy müvét, hogy láthassuk eddigi haladását s nyerjünk okot további reményekhez. Szóval, a münek vevőre van szüksége s a tiszteletdij egy magasra törekvő fiatal kebel legforróbb vágyait elégitené ki.
Hogy távolabb körökben is ismertessék e mü, fényrajz után készült fametszvényben mutatjuk azt be olvasóinknak, azon reményben, hogy a mü szépségeit, ha egyebet nem, a compositio megható eredetiségét, legalább sejtetnünk sikerülend. Székely Bertalan "II. Lajos király"-a mindjárt az első felállitás alkalmával kellemes meglepetést idézett elő a főváros müvészi köreiben, mi csakhamar azon átalános nézetben nyilvánult, hogy oly tehetség, mely egyszerre ily erővel lép fel, a legmelegebb pártolásra érdemes.
...
A mi a mü compositióját illeti, meg kell jegyeznünk, hogy Székely Bertalan a mohácsi csatában elesett királyra nézve az eddig fennálló köznézettől eltért. Mint a kép mutatja, Lajos király holttestét itt nem a Csele patakból húzzák ki, hanem a földből ássák ki, hova a szerencsétlenül járt királyt hivei valószinüleg mindjárt a csata végével sietve eltemették. Hetekig tartott azután a keresés, melyet Zápolya János rendelt el, mig végre az ideiglenes sirra és a tetemre ráakadtak. E megtalálási jelenetet ábrázolja Székely Bertalan képe, egész nagyszerüségében s megható voltában. A müködő alakok a komoly részvét, fájdalom s a felkent király hamvai iránti tisztelet mesteri kifejezését mutatják." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. július 7.)