Képaláírás: Debreczeni honvéd-siremlék terve.

Ismertető szöveg: "A Debreczenből Hosszu-Pályi felé vezető utról balra, a debreczeni erdőség elején áll egy dombocska, melyről soha sem hiányzik a koszoru, az arra járó utasok tavasztól kezdve késő őszig friss virágokat vagy legalább zöld galyakat hintnek rája, mert az - egy honvéd sirja. E vitéz hazánkfia, Zarka huszárkapitány volt, ki 1849. aug. 2-án a debreczeni csatában, hol a nagy orosz hadsereg Nagy Sándor csekély csapatával összeütközött, cserkeszektől s kozákoktól üldöztetve s lándsáiktól átfurva, itt rogyott öszsze s hunyt el. Az erdőcsőszök, kik elestét látták, sirt ástak számára s Szabó József debreczeni lakos által hozott koporsóba tevén tetemeit, itt tették örök nyugalomra az anyaföld kebelébe, a lombos fák árnya alá.
Az erdei magános sir azóta a nép kegyeletes ápolásának kedvencz tárgyává vált. Sőt mióta a harczmezőn elesett testvéreink iránti kegyelet, a mai mozgalmasabb napokban szabadabban nyilatkozhatik, néhány lelkesebbek maradandóbb emlékről is gondoskodának. Összejöttek, adakoztak; e czélra hangversenyeket, müelőadásokat rendeztek, s midőn már kellő összegről rendelkeztek, igénybevették a képzőművészetnek idővel, enyészettel daczoló hatalmát. A debreczeni bizottmány felszólitására Marsalkó János, pesti szobrász egy tervet készitett, melynek elfogadása közel kilátásba van helyezve.
Marsalkó siremlék-tervének másolatát itt közöljük, s bár rajzunk csak tökéletlenül adja vissza az eredeti minta részleteinek szabatosságát, ugy hiszszük, olvasóink e rajz látása után is be fogják ismerni, hogy ez emléktervben gondolat van s egész összealkotásában nagyon oda fog illeni egy erdőszéli honvédsir díszítésére. ..." (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. június 23.)