Képaláírás: Béla vára

Ismertető szöveg: A Pokola nagy kiterjedésü, meglehetősen termékeny s emellett véghetlen bájos tekintetü völgy. Lankásán több falu, s ezek közt református lakókkal is biró, van elszórva, kik azonban napról napra mindjobban eloláhosodnak. E völgy látkörét keletről az égbenyuló erdélyi havasok, s délkeletről meredek, sötét rengetegboritotta hegyláncz zárja el, melynek előrenyuló szirtfokán, mintegy kikönyöklő roppant erkélyen, Béla vára barna romjai szomorkodnak. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. március 31.)

A Fenes vár (Bélavár) Várasfenes (Bihar megye) dél-keleti részében fekszik, a Fekete-Körös mellékvize, a Fenes patak mentén. A vár a falutól dél-nyugatra húzódik, 5 kilométeres távolságban, a patak völgyén felfele.
A vár a váradi püspökség birtokában volt. 1291 előtt építették, a bányák, az Erdélybe vezető út és a szomszédos Borsa nemzetség birtokainak közelében. A vár lakóit a püspök szomszédos falvaiból látták el élelemmel (sóval, búzával, liszttel). 1294-ben a Borsák ostromolták meg sikertelenül. A tizenötéves háború alatt Basta tábornok hosszabb ideig tartózkodott a környéken, 1602-ben Almás várát is megostromolta. A védőknek a vár feladása ellenében szabad elvonulást ígért, viszont a kivonulókat Basta katonái mégis lemészárolták. A vár átmenetileg kincstári tulajdonba került, Csáki Istvánnak alig 1634-ben sikerült visszaszerezni. 1658-ban szenvedte meg a vár az utolsó ostromot: a Kolozsvár felől a Meszes felé haladó tatárok foglalták el, a környék idemenekült lakosságát rabságra fogták, a várat felgyújtották. Többé nem hozták rendbe.
A 19. század elején a Csáki család Nagyalmáson udvarház építésébe kezdett, amihez a vár köveit is felhasználták. Mindezen pusztítások és rendszeres bontások következtében a várnak ma már mindössze néhány fala áll. A romok egy viszonylag nagykiterjedésű vár létezésére utalnak, amelynek szabálytalan négyzet alaprajza volt. Három koncentrikus szárazárok vette körül, ezek közül az egyik 15 m széles és 8 m mély. A vár belsejében néhány nagyon romos faltöredék maradt meg. Amióta Bunyitai Vince közölte az első és egyetlen alaprajzot, a vár még jobban elpusztult.
Legkevesebb négy szintből állt. A földszint valószínűleg boltozva volt. Felette két deszkamennyezet nyomát lehet megfigyelni. Az első emeleten egy széles ülőfülkés ablak helyezkedett. A déli várfal közepe táján egy kapu helyezkedett el. Egyik oldala hozzávetőlegesen 7,5 m volt, két sarkán külső támpillérrel. A 19. században még látható volt, de a ma álló falakból már nem lehet következtetni korábbi alakjára.
Később az a legenda született róla, miszerint IV. Béla alapítása lett volna és ezért Bélavárnak is nevezték. (Forrás: Erdélyi barangolások, http://erdely.utjaim.hu/varasfenes.html)