Normál kép: vasarnapi_ujsag_1861_02_pix_Oldal_11_Kep_0002.jpg   Méret: 770x495 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: vasarnapi_ujsag_1861_02_pix_Oldal_11_Kep_0002_nagykep.jpg   Méret: 2701x1735 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Fiume, a magyar tengerpart fővárosa.

Ismertető szöveg: Fiume városa az Adriai tenger partján, a Quarnerói öböl csaknem északi részén fekszik; közel hozzá van még két más kikötő: Buccari és Porto-ré. A három között legfontosabb a fiumei kikötő s midőn "fiumei kereskedés"-ről van szó, rendesen a másik kettőnek forgalma is beleértetik. Fiume latin neve: Fiumen Sancti Viti, a szlávoknál Reka. Fekvése igen bájos; emelkedett helyen levén épitve, igen szép és messze kilátás nyilik innen a tengerpartra s a Quarneroi szigetcsoportra. A táj szépségét rontja ugyan az erdők hiánya, azonban a Fiumara folyó tengerbe szakadásánál, mely a városhoz közel van, gyönyörü vadregényes részletekkel is találkozunk. Ujabb időkben nehány ákáczfaültetvényt is találni s az ottani gazdasági egyesület az erdő-növelésre is kiterjeszté figyelmét.
Fiume város két részből áll: az ó és uj városból, melyekben mintegy 14,000 lakos él. A magaslaton fekvő rész, az ó város, régi épületekből, szük utczákból áll; az ujváros a tengerparton vonul végig s itt a szemet palotaszerü épületek s jól kövezett széles utczák gyönyörködtetik. Két temploma különösen kitünő: a Mária menybemeneteli, mely márványból gazdagon van épitve, s a sz. Vid temploma. Továbbá itt áll a választékos izlésben épült kaszinó, melynek első emeletében a szinház is van. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. márczius 24.)



Fiume (olaszból átvett név), (horvátul Rijeka, németül Sankt Veit am Flaum (elavult), vagy Fiume, latinul Vitopolis, Flumen) város Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. A Kvarner-öböl partján fekvő település az ország legfontosabb kikötője és harmadik legnépesebb városa Zágráb és Split után.
...
A magyarok szempontjából azért is fontos ez a város, mert a Monarchia idején ez volt a legnagyobb kikötője Magyarországnak. Továbbá kisebb megszakításokkal 1776-1918 között Szádrévvel és a környező településekkel együtt a Magyar tengermelléket alkotta, mely a Szent Korona tagja így a Magyar Királyság része volt. A város fénykorát a Monarchia idején élte, melyet magyar korszaknak lehet tekinteni. Számos épületet emeltek ekkor illetve az infrastruktúrát is jelentősen fejlesztették. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page