Képaláírás: Cialdini Henrik tábornok, Gaetai herczeg.

Ismertető szöveg: Az olasz hadseregnek jelenleg legünnepeltebb katonája, Cialdini Henrik, az akkori Modenai herczegségben Reggio városban született 1805 körül. Eleinte az orvostant hallgatta a parmai egyetemen, de már 19 éves korában elhagyta tanulmányait, s egy önkénytes csapatba lépett, mely hazája függetlensége és szabadsága érdekében fogott fegyvert, de legyőzetvén, ő is Francziaországba menekült. Párisba érvén, itt ujra a müvészeteknek, különösen az általa nagy előszeretettel kegyelt zenészetnek s festészetnek kezdett élni, de egyszerre hirét veszi a Spanyolországban kitört háborunak. Ide sietett s mint egyszerü katona állott be az idegen-legióba Don Pedro seregénél, mely alkotmányos érdekekért küzdött a trónkövetelő zsarnok Don Carlos ellen. E hadjáratban sebeket s rendjeleket szerzett. 1848-ban spanyol alezredes volt, de ekkor elhagyá ez országot, hogy hazája harczaiban vehessen részt. Károly Albert, szárdiniai király seregében mint ezredes küzdött az osztrákok ellen. A krimi hadjáratban, hol a két nyugati nagyhatalmasság seregei mellett, szárdiniai csapatok is résztvettek, Cialdini dandárparancsnok volt; a hadjárat végével tábornokká lőn. Az 1859. osztrák-franczia-olasz háboruban, melynek a villafrancai béke vetett véget, számos alkalma volt, a franczia hadsereg győzelmes tulnyomósága mellett is, magát kitüntetni. Az ő műve volt később a Lamoriciére által vezetett pápai hadsereg szétverése is, a pesaroi és castelfidardoi győzelmek s Ancona bevétele, mely utóbbinál azonban főszerep jutott a szárdiniai hajóseregnek s az azt vezénylő Persano admirálnak. Viktor Emánuel király Cialdinit ezek folytán a "hadsereg tábornokának" nevezte ki, a mi a szard hadsereg legfőbb katonai méltósága.
Legutolsó és legfényesebb haditette az volt, hogy II. Ferencz nápolyi király utolsó menhelyét, a hatalmasan erőditett Gaetát hosszu, erélyes ostrom után bevette, mi által a nápolyi királyság roskadozó épületének utolsó oszlopa is összedült. A közelebbi napokban végre Messina várának őrsége is letette előtte a fegyvert. Gaeta bevételének köszönheti Cialdini azon kitüntetést, hogy Viktor Emánuel "Gaetai herczeg" czimmel jutalmazá elszánt vitézségét. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. márczius 24.)

Cialdini Enrico, gaetai herceg, olasz tábornok, szül. Castelvetróban 1811 aug. 10., megh. Livornóban 1892 szept. 8. 1831-ben az Egyházi államban kitört felkelés leveretése után menekülnie kellett és Portugáliában Dom Miguel ellen harcolt. Majd spanyol ezredes rangjában részt vett 1841. az Espartero ellen szőtt összeesküvésben; emiatt állásától elmozdították. 1848-ban a milanói ideiglenes kormány hívására hazájába tért vissza és 1849. a Novara melletti csatában ezredet vezényelt. 1855-ben szintén egy szárd dandárt vezényelt Krimben. Visszatérése után Viktor Emánuel király szárnysegéde lett. Midőn 1860. Garibaldi Nápolyba nyomult, C. a szárd sereg élén bevonult az Egyházi államba és a Lamoriciére alatt küzdő pápai sereget Castelfidardo mellett könnyűszerrel megverte; ezután egy nápolyi hadtest felett győzött Isernia és Sesia mellett és bevette Capuát, Gaetát és Messina fellegvárát. Ekkor aztán Viktor Emánuel tábornokká, Gaeta hercegévé és Nápoly helytartójává nevezte ki. Midőn 1862. Garibaldi újból fölkelt, C.-t mint katonai diktátort küldték ellene. 1864-ben kinevezték szenátornak, 1876-1881-ig pedig nagykövet volt Párisban. (Forrás: Révai lexikon)