Normál kép: vasarnapi_ujsag_1861_02_pix_Oldal_03_Kep_0001.jpg | Méret: 770x793 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 299dpi |
Nagy kép: vasarnapi_ujsag_1861_02_pix_Oldal_03_Kep_0001_nagykep.jpg | Méret: 1880x1935 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 299dpi |
Képaláírás: Gróf Persigny Viktor. Ismertető szöveg: A Persigny-család a mult században vicomte rangot viselt, azonban végkép
elszegényedvén, s másként is 1793-ban a nagy forradalom alatt a nemesség
eltöröltetvén, a Persigny-ek elveték családi nevüket, s Fialin-nak kezdék
magukat nevezni. Fialin Péter (Viktor atyja) I. Napoleon alatt szolgált,
azonban a salamanca-i csatában elesett. Fialin Viktor, a mostani Persigny
gróf, születetett jan. 11-kén 1808-ban. - Első tanulmányait a Limoges-i
gymnaziumban végzé; onnan pedig a saumur-i katonai iskolába ment, a hol
nagy sikerrel végezte a kiszabott éveket. 1830-ban, a juliusi forradalom
után a hadseregbe lépett, s a huszárságnál nyert alkalmazást. Azonban épen
ekkor a franczia hadsereg is belső pártokra oszolván, miután az ifju Fialin
zászlótartó a szabadelvüek mellé csatlakozott, annyi mindenféle versengésbe
keveredett társaival, hogy utoljára lemondott rangjáról. - Mint minden ily
elégedetlen franczia, ugy az ifju Fialin Viktor is egyedül Párist képzelé
azon helynek, a hol magának biztosabb jövendőt vélt szerezhetni.
Persigny János Gilbert Viktor Fialin, P. herceg, francia államférfiu, szül. St.-Germain-l'Espinasseban (Loire) 1808 jan. 11. és megh. Nizában 1872 jan. 13. Tanulmányait a saumuri katonai intézetben végezte, mire 1828. egy huszárezredbe lépett. 1830. köztársasági érzelmei miatt elbocsátották és erre Párisban a Temps munkatársa lőn. A Mémorial de Ste-Hélene c. munka olvasása felkölté benne a bonapartizmus iránt való hajlamot, mire az akkor Arenenbergben tartózkodó Lajos Napoleonnal barátságos viszonyba lépett. Ez időtől rendületlen hűséggel és ritka odaadással szolgálta barátja ügyét, ő szervezte a strassburgi pucsot (1836 okt. végén), s Londonba menekülve, megirta a Relation de l'entreprise du prince Louis Napoléon (London 1837) c. művét. 1840. jul. havában része volt a boulognei kalandban, amelyért a pair-törvényszék húsz évi fogságra itélte. Mihelyt börtönének ajtaját az 1848-iki forradalom megnyitotta, sikeresen buzgólkodott Napoleon köztársasági elnökké való megválasztása érdekében. 1849. a nemzetgyülésbe választották, mire Napoleon fontos diplomáciai küldetésekkel, nevezetesen az 1849 dec. és 1850 áprilisi berlini kiküldetéssel bizta meg. Az államcsíny napján, egy ezred élén megszállva tartotta a nemzetgyülés palotáját és másnap Napoleon a tanácsadó-bizottság tagjává nevezte ki. 1852 jan. 23. belügyminiszter lett és nőül vette Ney marsal unokáját. 1854. tárcájáról egészségi okoknál fogva lemondott és 1855. Angliába ment mint nagykövet, ahonnan 1859. visszahivták. 1860-63. ismét belügyminiszter volt és a szokott erőszakkal vezette különösen a választásokat, mindamellett az ellenzék számban fokozatosan erősbödött, amiért P.-nek 1863. vissza kellett lépnie. Kárpótlásul a császár szept. 13. herceggé nevezte ki; ez időtől fogva már csak mint szenátor és mint a titkos tanács tagja működött. Megélte még III. Napoleon bukását és a köztársaság megszilárdítását. Fontos emlékiratai (Mémoires du duc de P.) 1896. jelentek meg (Páris, kiadta Laire H.). (Forrás: A Pallas nagy lexikona) |
Kapcsolódó dokumentumok: Wikipedia: Jean Gilbert Victor Fialin, duc de Persigny A Pallas nagy lexikona: Persigny Collette: III. Napoleon franczia császár |