Képaláírás: A hőgép. (Caloricus gép.)

Ismertető szöveg: Midőn a gőzgépek elkezdtek működni, azt vélte mindenki, hogy ezekben az emberi ész leleményességének elérte netovábbját, legvégső határát. Hisz nem határos-e a csodával, oly kocsikat látni, melyek roppant terheket a legnagyobb gyorsasággal szállitnak tova, s látni oly hajókat, melyek a folyam ellenébe eddig hallatlan gyorsasággal úsznak és vontatnak több hajót maguk után - s mind e kocsik, hajók, önmagukból fejtik ki a szertelen vonó erőt, csupán fűteni kellvén azok gépét!
A gőzgép az, mely mind e csudákat mivelé, mely azonban mindamellett is felette távol áll a tökélytől! Fűtése költséges, kezeibe tisztátalan, nehéz, szerkezete felette összetett, mesterkélt, ugy hogy a veszély ellen semmi biztosságot sem nyujt, ezenkivül a gép igen nagy helyet foglal el s megszerzése nagy tőkét vesz igénybe.
Többen törték fejüket e gép tökéletesitésén, s bár sok sikerült nekik, de teljesen czélt nem értek. Végre Amerikában Eriksson egy gépet állitott elő, melynek mozgatása nem a gőz, hanem maga a melegség, a hőség, a forró lég, melyet a gőzgépnél a viz elgőzölésére forditnak. Ő tehát mellőzhette a kazánt, a vizet s egyéb részeket, miáltal gépe egyszerübb, kisebb, könnyebb, olcsóbb, könnyebben kezelhető, sőt, mint látható, kevesebb fútőszert igénylő lett, mint a gőzgép. Készittetett is egy nagy hajót, évekkel ezelőtt, e géppel ellátva; de ez nem sikerült. Mindazáltal találmánya nem ment kárba, mert Amerikában, sőt már Európában is több helyen, kisebb gőzgépek helyett, 1 egész 6 lóerejüig, nagy előnynyel használják a hőgépet, a gőzgépek helyett.
...
A hőgép különösen a nyomdákban igen alkalmasnak és hasznosnak bizonyult be, de használják továbbá emelőgépeknél, különféle malmoknál, szivattyúknál a házban s kertekben, cséplőgépeknél sat. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1861. február 24.)