Képaláírás: A zsámbéki romok.
Ismertető szöveg: Zsámbék jelenleg egy középnagyságu mezőváros Pest megyében, mellynek
háromezernyi szorgalmas lakója a gazdag föld áldásait iparkodik szaporítni.
Határán Isten jobb keze látszik s a földes ura csak egy van, és az a magyar
korona.
Hajdan más világ volt itten! Mikor még vad Marahán nép tanyázott a két
hazai folyó között, ott a szőlők alatti mély üregben állt a Csernebog
bálványa, kiben a sötétség, és minden átok Istenét tisztelte a nép s
áldozott neki hadifoglyok és harczból megfutó gyávák vérével.
Árpád hadverő kezei elüzték a tehetlen fajt s országot alapítának az
elkorhadt romok helyén. István király, kit az egyház akkori szent feje
apostolnak nevezett el, a keresztyén hit diadalát ülte meg a haza terén.
Fényes templomok, oltárok emelkedtek az egy igaz Isten tiszteletére.
Majd jött a siralom napja, midőn betelt az idő, hogy a magyar nép
megoszlattassék; vad ozman táborok lepték el a hon vidékit, s leronták a
szent keresztet és feldúlták a templomokat.
Zsámbék halmain török basa ütött tanyát, ott állt vára, kéjlakai, ugró
kútja, mellyhez távol hegyek közül vezették le égetett cserép csöveken a
hegi patakot.
Most boldogabb idők járnak. A nép nyugodtan élvezi napjait. A Csernebog
barlangjából borral tele pinczék váltak, hol vér helyett édes bor nedvével
áldoznak, a góth templom falai közt juhokat legeltet a földész, s a
basa várának helyén gazdasági épületek állnak. Még a mecset és a fördő
maradványai állanak: a kik ottan imádkoztak és vigadtak, hírükkel együtt
elvesztek.
A dicsőség és ragyogás kora elmult, helyét a szorgalom és a tudás kora
foglalta el.
Minden rom arra tanit meg bennünket, hogy a hősök, az erősek nem a
leghatalmasabbak többé s minden fü, melly a romokon terem, arra tanít,
hogy az igazi hatalom: a munka és a tudomány. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. deczember 2.)
A Premontrei kolostor romjai Budapesttől nyugatra, dombos vidéken, egy
messziről látható halom tetején magaslanak, és mintegy uralják a környező
tájat.
A templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor
maradványai, melyek a XIII. század közepén 1220-34 között épültek késő
római - korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés
rombolta le, azóta áll ebben az állapotában. Jelenleg a rom belső területe
is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár
tekinthető meg. Műemlék. (Forrás: Wikipédia)
|