Képaláírás: A zsámbéki romok.

Ismertető szöveg: Zsámbék jelenleg egy középnagyságu mezőváros Pest megyében, mellynek háromezernyi szorgalmas lakója a gazdag föld áldásait iparkodik szaporítni. Határán Isten jobb keze látszik s a földes ura csak egy van, és az a magyar korona.
Hajdan más világ volt itten! Mikor még vad Marahán nép tanyázott a két hazai folyó között, ott a szőlők alatti mély üregben állt a Csernebog bálványa, kiben a sötétség, és minden átok Istenét tisztelte a nép s áldozott neki hadifoglyok és harczból megfutó gyávák vérével.
Árpád hadverő kezei elüzték a tehetlen fajt s országot alapítának az elkorhadt romok helyén. István király, kit az egyház akkori szent feje apostolnak nevezett el, a keresztyén hit diadalát ülte meg a haza terén. Fényes templomok, oltárok emelkedtek az egy igaz Isten tiszteletére.
Majd jött a siralom napja, midőn betelt az idő, hogy a magyar nép megoszlattassék; vad ozman táborok lepték el a hon vidékit, s leronták a szent keresztet és feldúlták a templomokat.
Zsámbék halmain török basa ütött tanyát, ott állt vára, kéjlakai, ugró kútja, mellyhez távol hegyek közül vezették le égetett cserép csöveken a hegi patakot.
Most boldogabb idők járnak. A nép nyugodtan élvezi napjait. A Csernebog barlangjából borral tele pinczék váltak, hol vér helyett édes bor nedvével áldoznak, a góth templom falai közt juhokat legeltet a földész, s a basa várának helyén gazdasági épületek állnak. Még a mecset és a fördő maradványai állanak: a kik ottan imádkoztak és vigadtak, hírükkel együtt elvesztek.
A dicsőség és ragyogás kora elmult, helyét a szorgalom és a tudás kora foglalta el.
Minden rom arra tanit meg bennünket, hogy a hősök, az erősek nem a leghatalmasabbak többé s minden fü, melly a romokon terem, arra tanít, hogy az igazi hatalom: a munka és a tudomány. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. deczember 2.)

A Premontrei kolostor romjai Budapesttől nyugatra, dombos vidéken, egy messziről látható halom tetején magaslanak, és mintegy uralják a környező tájat.
A templomrom egész pontosan egy háromhajós premontrei bazilika és kolostor maradványai, melyek a XIII. század közepén 1220-34 között épültek késő római - korai gótikus stílusban. 1763-ban a nagy komáromi földrengés rombolta le, azóta áll ebben az állapotában. Jelenleg a rom belső területe is látogatható. A hajdani kolostor dongaboltozatos termében kőtár tekinthető meg. Műemlék. (Forrás: Wikipédia)