Képaláírás: Majer István.

Ismertető szöveg: Majer István született 1813-ban augustus 15-kén Mocsonakon Nyitramegyében. Iskoláit Esztergomban kezdte, hol felvétetvén a papnövendékek sorába, a nagyszombati papnöveldébe került. Itt nehány növendék-társával magyarnyelv-gyakorló iskolát létesitett s a rajzolásban, melly művészetet nagy hajlammal gyakorlá, több növendék-társainak oktatást adott. 1834-ben kezdett folyóiratokba irni s alig létezett hazai vállalat, melly ne tudna dolgozataiból felmutatni. Ezekben jelent meg saját rajzolatai után Eperjes, Szeged, Eger, Tata stb., sőt a lipcsei Illustrierte-ben Siklós, Mohács képe. Nagy jártasságot szerezvén a rézmetszésben is, több rézmetszvényeket közölt keze után a Tudományos gyüjtemény- és a Honmüvész czimü folyóiratokban. - Szintén ekkor adta ki a sajátkezüleg rézbe metszett "Magyar szent képek" czimü vállalatát, mellyből többszöri kiadással közel 200 ezer kelt el. Pesten a jogot hallgatá s felszenteltetvén, elsőbb falun segédpap, aztán Esztergomban k. városi káplán lett, melly hivatalaiban már a népnevelés mezején olly sikeresen fáradozott, hogy az 1842-ben Esztergomban felállitott mesterképző intézet tanárává lett kinevezve. 1844-ben bocsátá közre Népneveléstan könyvét. [...] - Adott ki ezután egy Egészségtant a nép, és szindarabokat az ifjuság számára, s a Rézmetszészet műtanát. Liturgikája mesterképzők számára, pályakoszorúzott mű, melly ezer fttal jutalmaztatott. 1848-ban az oktatás ministernek egy A magyar képezdék reformja czimű iratot nyujtott be. Ugyanez évben jelent meg tőle A jó magyar házi gazda, népkönyv; 1849-1851-ben II. kötet Egyházi beszédek. Mindezen és több leginkább nevelést tárgyazó iratai nevének átalános becsülést vivtak ki. 1849-ben a felsőbb neveléstan helyettes tanárává választatott a pesti egyetem bölcsészeti karához; 1850-iki év első felében a Kath. Néplapot szerkesztette, ez év decemberében pedig Pestváros a kebelében létező reál- és elemi iskolák igazgatójául őt jelölé ki. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. október 14.)

Majer István (Mocsonok, 1813. aug. 15. - Esztergom, 1893. nov. 21.): egyházi, pedagógiai, népszerűsítő író, grafikus. 1834-ig bölcseleti és teológiai tanulmányokat folytatott Nagyszombatban, ahol négy társával együtt m. nyelvgyakorló egyesületet alapított. 1836-ban pappá szentelték. 1842-ben esztergomi tanítóképző intézeti tanár, 1849-51-ben a pesti egy.-en a pedagógia h. tanára. 1857-ben kürti plébános, 1866-ban esztergomi kanonok, majd c. püspök. Az első pesti bölcsőde megalapítója. 1885-től főrendiházi tag. Számos rézmetszetet készített. Népdalokat, tájszavakat, szójárásokat gyűjtött. Az István bácsi naptárát alapította és 1856-tól 1870-ig szerk. - F. m. Népneveléstan (Buda, 1844); Színdarabok az ifjúság számára (Pest, 1846); A rézmetszetnek műtana (Buda, 1847); Egészségtan a nép számára (Esztergom, 1847); A magyar képezdék reformja (Esztergom, 1848); Népszerű egyházi beszédek (I - II., Pest, 1849 - 51); Milyen legyen a néptanoda? (Udvard, 1858); Ezer műkereszt (Bp., 1884). (Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon 1000-1990)