Normál kép: 1855_pix_Oldal_42_Kep_0001.jpg   Méret: 770x548 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Nagy kép: 1855_pix_Oldal_42_Kep_0001_nagykep.jpg   Méret: 2742x1953 Színmélység: 24bit Felbontás: 299dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Svábhegyi nyári-lak.

Ismertető szöveg: A budai Svábhegy.
(1847-ben Döbrentei inditványára e hegyeket külön mind saját nevekkel ruházták fel; melly elég regényes eszme nem mutatkozott gyakorlatinak , mert biz azt most is Svábhegynek nevezik és szerintünk ez az igazi históriai neve, mellyet nem attól a néhány svábtól nyert, a kik körtét, almát árulni keresztül járnak rajta, hanem azon segédhadtól, melly a XVII-dik században Buda visszavételekor itt tanyázott.)
Hogy e kies vidéknek mi egy egész különálló czikket szentelünk, annak nagyon méltó okai vannak.
A két testvérfővárosra nézve alig van nagyobb áldása a földnek, mint ezek a hegyek ... Ha látnák a pestiek reggelenként onnan a hegyekről micsoda sűrü, barna, füsttel és gőzzel kevert levegő-iszapban fürdik az egész város, nem mernének lélekzetet venni az utczán.
Ime ez az, a mi nélkül a hegyek közt el lehet az ember. Csak egy kis kellemes séta, és kristálytiszta levegőben vagyunk, illatos fák árnya alatt, hüs források tövében, a hol az ember meggyógyul bajaiból, gondjaiból s még a ki beteg volt is egészségesen tér vissza.
...
Ezen kép, mellyet lapunkban közlünk, egy derék polgár mezei lakát tünteti elénk. Tulajdonosa, Berger kereskedő, roppant költséggel és kitartó szorgalommal alkotá azt. Azért mondjuk, hogy alkotá, mert ismertük nyolcz év előtt azon puszta dombot, mellyen akkor sem virág, sem fa nem volt, s mellyen most a leggyönyörűbb gyümölcs- és angolkert díszlik, bámulatos tanuságára annak, hogy emberi szorgalom minő eredményeket mutathat. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. szeptember 9.)



Svábhegy Budapest egyik városrésze a XII. kerületben. Nevét a Sváb-hegy (ma: Széchenyi-hegy) után kapta, amin található. ...
A városrész neve (akárcsak a Kissvábhegy) arra emlékeztet, hogy Buda visszavívásakor, 1686. szeptember 2-án a sváb tüzérség innen adta meg a jelet a végső rohamra.
Döbrentei Gábor 1847. évi dűlőkeresztelője alkalmával Istenhegynek nevezte el, ám ezt később az alatta fekvő területre értették.
A hegy neve 1950 és 1991 között Szabadság-hegy volt. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page