Képaláírás: A szabadkai szinház.

Ismertető szöveg: Alig lehet valamivel jobban megdicsérni hazánk egy-egy városának népességét, mint ha azt mondhatjuk róla: hogy rendes állandó szinháza van.
Mert ez azt bizonyitja először is, hogy azon nép a szellemi mivelődésnek olly fokán áll, a hol életszükség rá nézve a léleknek nemesebb tápláléka, a hol átlátja, hogy nemcsak a testet kell hizlalni s nemcsak a bormérésnek nyitni boltokat; hanem ollyan házat is kell épiteni, a hol lelki gyönyörűséget lelünk...
Az épület külsejét jelen metszvényünk meglehetős hüséggel mutatja... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. május 20.)

A Szabadkai Népszínház Szabadka egyik legrégibb épülete, még 1854-ben építették, Skultéti János építész tervei alapján.
A Kárpát-medence 8. legrégebbi színháza, az egyik első színházépület, amelyet eleve magyar nyelvű színtársulat számára építettek. Magyarországon voltak ugyan szép számmal színtársulatok korábban is, de gyakran csak ideiglenesen szállásolták el őket, a színészek többsége pedig vándorszínész volt. Még Pesten is, színházat először a német nyelvű társulat számára építettek.
Az 1854-ben épült épület mára csak fragmentumaiban maradt meg. Számtalanszor átalakították, 1904-ben átépítették, 1915-ben pedig porig égett a nagyterem, csak a város főterére néző külső fala nem vált a tűz martalékává.
Az első világháború alatt leégett nagytermet 1926-ban építették újjá moziteremmé. Ez már az akkori kor ízlése szempontjából is meglehetősen hanyatló volt, építészeti, művészeti szempontból nem képviselt különösebb értéket.
Szabadka főterének hangulatát alapvetően meghatározza a színház korinthoszi oszlopsora. ... (Forrás: Wikipédia)