Képaláírás: Gülbaba sirmecsete Budán.

Ismertető szöveg: A török uralkodásnak, mai napig épen fenálló épületekben számos emléke van szétszórva édes hazánk különféle részein; de sehol sincs annyi mint Budán, a melly városunk legtöbbet is szenvedett s legtöbb változás alá került a török hatalom korszakában. Buda után Pécset és Egert lehet említeni e tekintetben, hol szintén lehet még ép állapotban fenmaradt török épületeket látni.
A budai török épületmaradványok a meleg fürdőknek egyes helyiségeiből, a császár-malomból és Gülbaba sirmecsetjéböl állanak. Legnevezetesebb ezek közt s a törökök előtt mai napig nagy tiszteletben tartott szent hely, Gülbaba sirmecsetje.
Budán a József­ vagy Kálvária-hegyen a császárfürdö közelében szőllötőkékkel környezve áll magánosan egy csekélykerek épület, mellynek sárszinü falai, kúpos fedele s az alatta elszórt többi épületektől egészen kiváló alakja első pillanatra mutatják , hogy nem a mostani kor müvei közé tartozik. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1855. márczius 18.)

Gül Baba türbéje egy 16. században épült török sírkápolna a budapesti Rózsadombon, a Margit híd budai lábához közel.
Gül Baba, a Rózsák atyja, bektasi dervis, azaz harcos muszlim szerzetes volt, aki 1541-ben a megszálló török sereggel érkezett Budára. A legenda szerint a város elfoglalásának hálaadó ünnepén, 1541. szeptember 2-án halt meg. Tiszteletére díszes temetést rendeztek, amelyen maga I. Szulejmán szultán is részt vett, sőt, a legenda szerint beállt a koporsóvivők közé is. A Gül Baba sírja fölé emelt türbét 1543 és 1548 között építtette Mehmed Jahjapasazáde, a 3. budai pasa. A hely azóta is az iszlám vallásúak zarándokhelye, török turisták rendszeres úticélja. ... (Forrás: Wikipédia)