Ismertető szöveg: "Előléptetése sem jellemében sem szokásaiban nem változtatott rajta semmit, most is ott van ő, hol legsűrűbben fütyörésznek a golyók, csakhogy már most nem különösen szeretett zuávjai, hanem az egész sereg élén katonái csak ugy szeretik mint előbb, s mivel tud­ják róla, hogy soha sem fordít hátat az ellenségnek, már előre bizonyosnak tartják a győzelmet, mihelyt őt megpillantják soraik élén. Sokféle helyzetben és gyakran adták már külföldi lapok lerajzolva, többnyire valamellyik ütközet nevezetes álláspontján, mi egyszerű mellképét választottuk, életrajzához még azt csatoljuk mint egyéni jellemző adatot egy külföldi lap után, hogy felettébb emberséges jellemű s a nélkül, hogy fösvénykednék, takarékos gazda. Soha sem volt adóssága! söt csekély magán'jövedelme mellett fizetéséből mindig volt annyi megtakaritva erszényében,hogy számtalanszor kisegítette a bajból könnyebben gazdálkodó tiszttársait. " (Forrás: Vasárnapi Ujság 1. évf. 42. sz. (1854. deczember 17.))

Certain-Canrobert Ferencz, ki minden órában bizton és méltán várhatja a marsall- pálczát, s milliók figyelmét tartja magához csatolva, 1809-ben született Francziaországban, pár óra járásnyi távolságban Murat születéshelyétől. Két évig kitünő szorgalommal tanult egy katonai oskolában, s 1828. lőn alhadnagy, 1832. hadnagyságig vitte, 1835-ben az afrikai sereghez ment, hol valahányszor ütközetbe került, a miben uj nagy hős tettekkel tüntette ki magát, 1837. századosi rangra emelkedett. Ugyanez évben egy tüzes csatában elesett ezredese mellett ő is lövést kapott lábán. A haldokló ezredes ugy ajánlá őt a sereg parancsnokának, mint nagy jövendőű ifju hős tisztet, s évről évre szaporodván hős tettei följebb följebb is haladt a fiatal edzett vitéz. Afrikai hős tettei közől csak kettőt emlitünk: 1845-ben 250 szuronynyal 3000 ellenségnek vitézül ellenállott, s megtartá állomását, 1849-ben pedig 4 tiszttel és 16 közlegénynyel nyomult be egy ellenséges réslövésen, 16 ember esett el körüle, de ő nem tágitott a fenmaradt négygyel. 1850. tábornok és a köztársasági elnök Napoleon Lajos segédje lőn, melly utóbbi állomásban a császárrá emelkedett. N. Lajos is meghagyta, mindaddig mignem a keleti gyalogság parancsnokává lőn, s St. Arnaud halála óta az egész keleti franczia sereg parancsnoka. (Forrás: Vasárnapi Ujsag, 1854-1860))