Ismertető szöveg: "Az ozmánok uralkodója nem csupán a szerályban lakik, neki sok palotája van mind a városban, mind azon kívül, a mi onnan eredhet, miszerint minden szultán iparkodott egy ujabb palota fényével elődeit felülmúlni. Abdul Medzsid szultán palo- tája Dolmabagdzsén bizonyosan legszebb valamennyi között, ez csupa márványból és köböl van épitve, ellenkezőleg a törökök különös előszeretetével a fából építkezés iránt. Jelen képünk csak egy bejáratát mutatja e palotának; képzelhetni milly nagyszerű lehet az egész. A keleti ragyogvány és képzeletgazdagság európai müizléssel párosulva látszik rajta, s hasonlatossá teszi azt azon tündérregebeli várakhoz, mik az ezer egy éjszakában leiratvák. Homlokzata a márványtenger felé fordul, s kilátást nyújt egész Skutarira, a szerályra és jobbfelöl Sztambulra. A keleti fajok hatalmasai mindenütt szerettek különös pompával elhalmozott épületeket emelni; illyen Spanyolországban a világhírű Alhambra. A szegények azonban annál nyomorultabb fagunyhókban laknak. Ennél sokkal kevesebb költészettel, de annál több igazsággal járó szokás, a mit mi követünk, kiknél a házak csaknem mind egyenlők s ugyanazon házban lakik az ura­dalmakkal biró föur, mellyben a szegény mesterember, csakhogy az egyik az első emeleten, másik a padlásszobában." (Forrás: 1. évf. 19. sz. (1854. julius 9.))

Abdul-Medzsid (Isztambul, 1823. április 23.; Isztambul, 1861. június 25.) oszmán szultán 1839-től haláláig. 22 évig tartó uralkodása arról tesz tanúságot, hogy életének minden nehéz helyzetében mások tanácsára és támaszára szorult, akiknek a kezében legtöbbször csak eszköz volt.Édesapja halála után, 1839-ben lépett trónra. Neveltetésénél fogva hiányzott belőle az erős akarat és az áttekintő képesség. Az 1839-es nisibi vereséget újabb, hasonlóan nagy és váratlan szerencsétlenség követte. A kapudán-pasa, Ahmed, a török tengeri hadak főparancsnoka alighogy értesült II. Mahmud haláláról, az egész török tengeri haddal hűtlenül átpártolt a zendülő egyiptomi alkirályhoz, Mohamed Alihoz. (Forrás: Wikipédia)