Ismertető szöveg: ...itt következik a visegrádi donjonnak távlati képe, minő leend a bevégzett restauratió után. Négy emeletén látjuk a kettős nagy ablakot, minő a legalsó emeleten hiányzik. Ezen ablakok közt feltünik kétféle rés, az egyik szolgál a nagy lépcső, a másik az árnyekszékek világitására. Az ötödik emelet fölött emelkedik a fasikátor, és keveset e fölött a terrace sikátora, mögötte fekszik maga a terrace, mint hatodik emelet, melyet a magas tető beföd. Donjonunk árnyékos oldalán, második emeleten van a torony-árkán keresztülvezető, de a fák miatt nem látható vonóhid. Más hasonló vonóhidat kell képzelnünk a torony világitott oldalán, mely a balunkon fekvő körfalra vezetne; ha ez a második emeletről történt, a falnak magassága elégséges, ha a harmadikról a falat magasabbnak kellene rajzolni. Jobb kezünkön emelkedik a várőrnek lakásul szolgáló, ideiglenes, s ezért nem stylszerüleg restaurált kaputorony. Itt a rajzban elmaradt az alsót a felső várral összekötő körfal, valamint az azontul megjelenő hegyláncz is, mely a folyón tul emelkedik. Különben a restauratioban a fennmaradt régi részletek lelkiismeretesen vannak felhasználva, a mihez pedig utmutató maradvány nem létezik, az egykoru analog példányok szellemében van tervezve. (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése)

A fellegvárat a Dunával összekötő völgyzárófalak, valamint a falakon áthaladó egykori országutat védő kapuk és a nagy lakótorony (amit a 11. századi magyar királyról tévesen Salamon-toronynak neveznek) a 13. század közepén épült fel. Az alsóvár a fellegvárral egységes védelmi rendszert képezett. Károly Róbert korában a hatszögletű lakótornyát átépítve királyi szálláshellyé alakították. A torony köré ekkor épült ki a belső várfalöv. Miután 1490-től a fellegvár a koronaőrök kezére került az alsóvár a királyi várnagy felügyelete alatt maradt, a lakótornyot ekkor már raktárnak használták. 1540-ben I. Ferdinánd katonái rombolták le a lakótorony déli sarkát. A török hódítás után a török település az alsóvár falai közé költözött. A török háborúk után elhagyatott várrom feltárását Viktorin József kezdeményezésére 1871-ben Henszlmann Imre kezdte meg. A lakótorony helyreállítását Schulek Frigyes tervezte. Pénzhiány miatt a munka hamar félbeszakadt és csak az 1920-as években folytatódott. A torony mai formáját az 1959-1964 között Sedlmayr János tervei szerint végzett modernista helyreállítás során kapta. Ma a lakótoronyban a Mátyás Király Múzeum kiállításai láthatóak: a visegrádi királyi palota gótikus díszkútja, Mátyás király visegrádi szobrászműhelye és Visegrád története. (Forrás: Wikipédia)