Ismertető szöveg: Zsigra (1899-ig Zsegra, szlovákul Žehra, németül Schigra) község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában. Hotkóc tartozik hozzá.
...
A Szentlélek-templomot 1245 és 1275 között Zsygra János szepesi gróf építtette. 1425-ben gótikus stílusban átépítették. A pestisjárványt követő fertőtlenítés miatt a templom belső terét 1646-ban kimeszelték, s ennek következtében gótikus freskói évszázadokra feledésbe merültek, s azokat csak az 1950-es években tárták fel. Keresztrefeszítést ábrázoló freskója a 13. századból származik, de többségük 14 - 15. századi, melyek közül az egyik legértékesebb a 14. század második feléből származó, keresztény szimbólumokat ábrázoló Életfa (Arbor vitae). Freskóin Szent László ábrázolás is megtalálható. Keresztelője 13. századi. Főoltára 1656-ból való. A hagymakupolát 1769-ben építették. (Forrás: Wikipédia)

Zsegra, ma kis falucska, mely a Szepes-Olasziból Szepesvárallja vezető uton fekszik.
A templomka a falusi templomkák legegyszerűbb typusát mutatja: hosszukás négyszög osztatlan hajót, aránylag nagy, egyenesen zárt szentélylyel és erős nyugati toronynyal: van két kapuja, a torony alatti egyszerű, díszesebb a déli oldalé. Két-két nagyobb oszlop és két, az ívezetbe átmenő , kapitaelnélküli hengertag teszik bélletét, az oszlopok fölött emelkedő csúcsíves mezején festve látszik a feszület, oldalán a szűz és János evangélista, Mária mögött térdelve a templom alapitója; az alakok mögött rovátkos erődfal, mintegy emlékeztetve a templom hátterén emelkedő szepesi várra. Jobbra, balra a déli kaputól egyegy meglehetős nagy csúcsíves ablak, mig a szentély ablaka még félkörrel záródik. A torony alja tömör, második emeletén kettős, harmadikán két keskeny ablakot látunk, mely fölött a rutitó, hagymaalaku tető emelkedik. A hajó közepén nyolcz oldalú oszlop áll, tanuságául, hogy már eredetileg e hajót be akarták boltozni: azonban mostani boltozata későbbi. Ezen egész templomka tele van rakva falképpel, a szentélyéi, melyek a passiót ábrázolják, régibbek a hajóéinál; ezeken más legendák közt a kun háboruból vett sz. Lászlóét is látjuk. A szentély képeit még a XIV., a hosszhajóéit a XV. századba tehetjük. E képeket leirta Rómer a "Magyarorsz.régészeti eml." III. k. I. részében. A templomkát igen valószinüleg a Zsegraiak családja alapitotta, kiknek címere abban többször fordul elő. Duhon János, zsegrai plébános már több nyáron át, nagy óvatosággal és csodálatos türelemmel dolgozik a falképeket elfedő mészréteg lehámolásán. (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése)