Ismertető szöveg: A gyula-fehérvári székesegyház.
...ábra mutatja templomunk kereszt-szelvényét az alaptervnek A B vonalain. Itt mindenekelőtt feltünő a csúcsívnek vegyítése a körívvel. Nem szólunk a közepén megjelenő későbbi szentélyről, hosszura nyujtott csúcsíves ablakaival; mert ez már a későbben fejtegetendő stylnek szüleménye; de szólunk az északi mellékhajó és a kereszthajó csúcsíveiről, melyek ellentétben állanak a néző jobbján látható kereszthajó félkörü ablakával és az afölötti félköríves- és fürész-friessel. A két stylnek vegyitése épen az, mi az átmeneti kort jellemzi és templomunk keletkezési korát a XIII. század inkább második, semmint első felébe helyezi. Azonban ezen megjegyzés csak Európa keleti részére, különösen hazánkra nézve áll; mert a XIII-dik század első felében Francziaországban már is tökéletes csúcsíves styllel éltek, Németország nyugati részén pedig a legrégibb csúcsíves templom, az 1225-ből származó trieri b. asszony temploma. A néző balján megjelenő szentélyére még sokkal későbbi előcsarnok épen már a renaissance stylt mutatja. (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése)