Normál kép: magy_mueml01_0061.jpg   Méret: 770x547 Színmélység: 24bit Felbontás: 72dpi
Nagy kép: magy_mueml01_0061_nagykep.jpg   Méret: 1398x993 Színmélység: 24bit Felbontás: ismeretlen
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Ismertető szöveg: Basilika alatt értünk oly nyilvános gyülekezetek fogadására szánt épületet, mely folytonos oszlopsorok által több hajóra osztott, állandó tetővel födött, hosszukás négyszögöt képez, és melynek középhajója felülemelkedvén az oldalhajókon, a felülemelkedésében levő ablakon vagy oszlopközön keresztül közvetlenül világittatik.
Ez volna a római forensis és a keresztyén basilikának lényege, közös jele.
...
A keresztyén basilikának szokásos elrendezését kelet felé mutatja ... ábránk: ...keresztszelvény, melynek hátsó középrészét a félkörü apsis képezi, és ez alatt van félig a földben eltemetve az altemplom.
...
12-ik fametszetünkön az itt elősorolt részleteken kivül látjuk az altemplomot is. A régi basilikák, akár a rómaiaké, akár a keresztyéneké, rendesen nem voltak boltozva, egyedül a félkörü apsis állott félkúp boltozat alatt, mig a hosszhajó csak fatetővel birt, mely alatt ide s tova deszkamennyezetet alkalmaztak, ha ez hiányzott, alólról az egész tetőt lehetett látni, s ezen esetben a francziák "à charpente apparente-nak" nevezték. E könnyű tetőzet oka annak, hogy tömörebb és erősebb pillérek helyett gyöngébb oszlopokkal beértek és a falaknak sem kellett nagyon vastagoknak lenni, végre ez oka annak is, hogy a basilikák szélességi arányai nagyobbak a későbbi templomokéinél. (Forrás: Henszlmann Imre: Magyarország ó-keresztyén, román és átmenet stylü mű-emlékeinek rövid ismertetése)



A bazilika (ógörög basziliké, csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom. A háromhajós (ritkábban egy- vagy öthajós) térben a főhajó magasabb a mellékhajóknál, s a gádorfalon, azaz a főhajónak az oldalhajók tetőzete fölé emelkedő oldalfalán sorakozó ablakokon jut be a fény. A név az ógörög (baszileiosz sztoa), vagy (basziliké sztoa) kifejezések rövidítése és magyarosított változata, amelyek a "király csarnoka", illetve "királyi csarnok" jelentésűek.
Napjainkban alaprajzi megoldásától függetlenül a bazilika elnevezést alkalmazzák kiemelt jelentőségű katolikus templomokra is.
...
Ókeresztény bazilikák
Mikor a keresztény vallás üldözése megszűnt, és nyilvános épületeket emelhettek az istentiszteletek számára, azok a bazilikák formáit és elrendezését vették föl, sőt még elnevezésüket is megtartották és a 4. századtól kezdve azt majdnem kizárólagosan a keresztény templomokra alkalmazzák. A keresztény bazilika már kezdetben oly jelentékeny és mélyreható változásokat tett a pogány bazilikák elrendezésében, különösen a katakomba-templomok emlékezetének még friss behatása alatt, hogy azok mint önálló koncepciók jöhetnek tekintetbe.
Az ókeresztény bazilika nagyjában megtartotta a római bazilikák falaktól zárt hosszas négyszögű alaprajzát: főhelye a bejárattal szemben a félkörű fülke (apszis), ahol az oltár állt, körülötte a papsággal: az épület belsejét oszlopsorok egy szélesebb közép- és két keskenyebb oldalhajóra (vagy egy szélesebb közép- és két-két keskenyebb oldalhajóra) osztották, előudvarként hozzácsatolva a római lakóházak átriumát. (Forrás: Wikipédia)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page