Normál kép: 1900bb_Page_416_e.jpg   Méret: 770x947 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_416_e_nagykep.jpg   Méret: 1106x1360 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Kézdi-Kovács László: Bánkódás.
A Nemzeti Szalon Kiállításából.

Ismertető szöveg: A magyar főváros fiatalabb szépművészeti egyesülete arra törekszik, hogy a kevesebb igényű, de mégis művészi tulajdonságokkal biró és tetszetős festményeknek és szoborműveknek nyisson elárusító piaczot. Azt akarja elérni, hogy a szépművészet terméseit azok is megkedveljék, a kiknek nincs elég jövedelmük arra, hogy a művészet nagyobbszabású alkotásaiért százakat és ezreket áldozzanak. Egyszóval: népszerűsíteni kívánja a magyar ecset és véső termelését azokkal a külföldről érkező másolatokkal szemben, a melyekért ma még tőlünk nagyon jelentékeny összeg kerül évenként idegen földre. Az egyesületnek ez a törekvése talán még soha sem nyilatkozott meg olyan világosan, mint nem régiben megnyílt téli kiállításán. Két nagy teremben találunk itt olaj- és viz-festményeket, csaknem kivétel nélkül kisebb műveket, melyekkel szalonjainkat és szobáinkat szépen díszíthetjük. Hangulatos tájfestmények és tetszetős genre-képek váltakoznak érdekes sorozatban. Ebből a gyűjteményből mutatunk be mostan néhányat olvasóinknak. Kezdi-Kovách László "Bánkódás*-a egyike a tárlat legérdekesebb műveinek. Izmos fatörzs tövében ül a pásztorlegény, mereven maga elé szegzett szemekkel. Minden veszedelem nélkül merenghet, mert nyája egy csoportban tépi a buja füvet. A szürke égbolt s a fák száradni kezdő ágai egyaránt jól magyarázzák a legény kedélyállapotát. A sokat dolgozó festő ezzel a képével jelentékenyebb tájfestőink közé emelkedett. (Forrás: Vasárnapi Ujság 1900. deczember 16.)



Kézdi-Kovács László Pusztalsócikola, 1864 - Budapest, 1942 Festő, művészeti író. Ligeti Antal útmutatásával kezdett festeni, akadémiai intézményt nem látogatott. Naturalista szemléletű, főként erdőrészleteket ábrázoló festményeivel 1886-tól szerepelt rendszeresen a Műcsarnok kiállításain. 1900-ban a párizsi világkiállításon ezüstérmet, London- ban, az Erdőrészlet című munkájáért aranyérmet kapott. Ezt a képet a Velencei Modern Képtár szerezte meg. 1906-ban a Könyves Kálmán Szalonban, 1911-ben és 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1921-ben a Műcsarnokban nyílt gyűjteményes tárlata. 1893-tól a Pesti Hírlap képzőművészeti kritikusa volt. Több képe a Szépművészeti Múzeum tulajdonába került. (Forrás: http://www.kieselbach.hu/muvesz/kezdi-kovacs-laszlo_1581)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page