Képaláírás: A "Nagy Kristóf"-szobor Budapesten.-Szana Tamás "8záz év a magyar művészet történeté"-ből czímű művéből

Ismertető szöveg: Száz év a magyar művészet történetéből (1800-1900). Festészet, szobrászat. Írta Szana Tamás. 235 szövegképpel és 30 önálló melléklettel. Ez a nagy dísszel kiállított s nagy gonddal irt, 385 lapra terjedő könyv a közoktatásügyi miniszter támogatásával az Athenaeum irodalmi társaság kiadásában jelent meg. Wlassics miniszter a könyv megjelenése alkalmából meleg hangú levélben üdvözölte az érdemes szerzőt, Szana Tamást, ki a hazai művészetek irodalmában oly serény munkát teljesít hosszú idők óta, most pedig összefoglalta a múlófélben levő század magyar művészetének történetét. Voltaképpen csak is egy század óta van magyar művészet. A mi az előtt volt, csak szórványos jelenség, egyesek művészete. A század kezdete is meddő ; a szellemi élet ébredése és fölpezsdűlése csak a negyvenes években hat a képzőművészetre s alig fél század alatt jutott odáig, a hol ma virágzik. A század első felének nem sok a történeti anyaga, de eddig még azt sem foglalták össze, nem irták meg rendszeresen. Szana jelen munkájában a festészet, szobrászat úttörőivel s azok műveivel is megismertet bennünket, rendszeres történeti fejlődésben, korrajzi, művelődéstörténeti keretben tüntetvén föl a lassan gerjedő mozgalmat. Napjainkig levezeti ezt a történeti fonalat, mely egyre növekedő anyagot fűz össze, a mint az úttörés nehézségei elhárulnak, a nemzet érdeklődni kezd, egyes művészek kiválnak, kiállításokat rendeznek, művészi egyesületek alakúinak s a kormány is, mint a nemzeti műveltség hatalmas tényezőjét, veszi oltalma alá a hazai művészetet. Az utolsó évtizedekbeli művészet történetének és szereplőinek ismertetésében a szerző már nemcsak hírlapi közlésekre, életrajzokra, levelekre támaszkodik, hanem a személyes érintkezés, az ismeretség bensőbb és bizalmas adatai alapján is sok érdekeset jegyezhet föl. Szeretettel, lelkesedéssel ir, s a látszólag kisebb jelenségek sem kerülik el figyelmét, mint a melyeknek jelentőségük volt a maguk helyén. Históriai szempontok vezetik az anyag rendezésében, kritika a véleménynyilvánításban és ízlés az előadásban. A jelesebb műveket szép illusztrácziókban is bemutatja a könyv. Nagy negyedrét alakú, albumszerű könyv, melyben a képek is művészileg sikerültek, úgyszintén a külön mellékletek. Kötése is díszes. A könyv igen alkalmas ünnepi ajándéknak. Ara 40 korona. A szép könyvből mutatványul egyelőre Budapest egyik legrégibb szoborművét, a Nagy Kristóf szobrát mutatjuk be, melyet Háry Gyula sikerűit rajzában közöl a könyv. E szobrot 1833-ban állíttatta Birli doktor a Váczi-utcza sarkán levő háza díszítéséül, Nagy Kristóf négy ölnyi magas alakját a budai születésű Bauer Mihály által készíttetvén el. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. november 25.)

Háry Gyula (Zalaegerszeg, 1864. szeptember 20. - Budapest, 1946. június 3.) magyar festő.

Szana Tamás (Tiszafüred, 1844. január 1. - Budapest, 1908. február 11.) szerkesztő, kritikus, művészettörténész.