Képaláírás: Beniczky Ferencz.
Erdélyi fényképe után.

Ismertető szöveg: 1882-ben Beniczky Ferencz Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispáni székét elfoglalta. Ebben az időben az említett vármegye az újjáalakulás vajúdásaival küzködött. Hiszen még csak 1877-ben kerekítette ki a törvényhozás Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét a Jászságból, a Kunságból, Heves- és Külső-Szolnokvármegye részeiből. Még abban az időben, 1882-ben nem hegedtek be az új rendezés által okozott sebek, melyek épen oly érzékenyen fájtak a büszke jászoknak és kunoknak, mint a hevesmegyei uraknak. A jászok fájlalták a Jászság beolvasztását, a kunok a Kunság szétdarabolását, a heves-külsőszolnokiak pedig féltékeny szemekkel néztek az akkori hatalmas jász alispánra, Sipos Orbánra. Csak egyben egyeztek meg, abban, hogy kölcsönösen féltékenyek voltak egymásra. Ilyen körülmények közt lépett ott a főispáni székbe Beniczky Ferencz. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. november 25.)