Ismertető szöveg: A nárcisz (Narcissus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó növénynemzetség. Nagyobbrészt trópusi vagy szubtrópusi, ritkán északi mérsékelt övi elterjedésű, hagymás vagy néha rizómás, sokszor tőlevélrózsás növények tartoznak ide. Mintegy 860 fajuk ismert. Virágzatuk ernyőszerű, vagy a virágok magánosak. Nevét Narkisszosz mitológiai alakról, esetleg narkotikus (narkoa, görögül bénítani) tulajdonságairól kapta. Mivel évszázadok óta vadon és kerti növényként is előfordul, egyes populációkról szinte lehetetlen megállapítani, hogy botanikai értelemben fajt alkotnak-e, vagy keresztezett hibridekről van szó. Magyarországon a csillagos nárcisz (Narcissus angustifolius) fordul elő, védett. Európa délnyugati részén honos a fehér nárcisz (N. poëticus). A sárga nárcisz (N. pseudonarcissus) jól ismert dísznövény. A kései nárcisz (N. serotinus) ősszel virágzik, köves legelőkön, garrigue-okban fordul elő. Minden Narcissus-faj tartalmazza a mérgező likorin alkaloidot, elsősorban a hagymában, de a levelekben is. (Forrás: Wikipédia)

A jácint (Hyacinthus) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe tartozó spárgafélék (Asparagaceae) családjának növénynemzetsége. Neve görög eredetű: a monda szerint az Apollo isten által legyőzött Hüakinthosz spártai király földre hullott véréből nőttek ki az első virágok.[1] Hagymás, lágyszárú növények tartoznak ide. Korábban a liliomfélék (Liliaceae) családjába sorolták, majd az APG III-rendszer által már nem ismert jácintfélék típusnemzetségének tekintették. Közeli rokonai a vadjácint (Bellevalia) és a törpejácint (Hyacinthella). (Forrás: Wikipédia)