Képaláírás: A nyírbátori,középkori eredetű templom bejáratának részlete, a timpanon felett Báthory István címerével.

Ismertető szöveg: Dombtetőn emelkedik az impozáns, magas, gótikus, középkori eredetű Nyírbátori református templom. Délkeletre tőle magasodik a fából ácsolt vaskos, zsindellyel fedett harangláb (épült 1640 körül). A monumentális gótikus csarnoktemplom nyugati homlokzata elé (a délnyugati sarokhoz) épült egy kisméretű, négyszögű torony. A szentély sokszögű, északkeleten hozzá tartozik a hajdan emeletes sekrestye (földszintje megmaradt). A nyugati homlokzaton nyílik a gótikus ajtó. Fölötte reneszánsz stílusú, 12 palmettából álló koszorú övezi a Báthory-címert. Belépve pompás (szinte lebegni látszó) hálóboltozattal fedett, magasba nyúló teret láthatunk, amelyet délről gyönyörű csúcsíves nagy ablakok világítanak meg (észak felé nem nyílik ablak). A karcsú faloszlopok diszkréten tagolják a teret. A szentélynek egyetlen ablaka van (dél-kelet felé nyílik). A déli kettős kapu fölött felirat olvasható 1488-as évszámmal, fölötte látszik a domborművű Báthory-címer. A szentélyben megcsodálhatjuk a remekbe faragott reneszánsz stílusú oltáriszentség-fülkét. A Báthoryak síremlékei közül kettő maradt meg. A kenyérmezei török fölötti diadal egyik hőse, a templomot építtető Báthory István erdélyi vajda síremlékén (1493) teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat. Báthory István országbíró (+1605) kőszarkofágját Báthory Gábor fejedelem készíttette. A templom eredeti berendezéséből két remek faragású hátaspadsor maradt meg. A nagyobbik a Magyar Nemzeti Múzeumba (1931), a kisebb a nyírbátori Báthory István Múzeumba (1968) került. (Forrás: Wikipédia)