Normál kép: 1900bb_Page_202_a.jpg   Méret: 770x399 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_202_a_nagykep.jpg   Méret: 2330x1210 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: Baku város.

Ismertető szöveg: A Fekete-tengert a Kaspi-tóval összekötő vasút már Tiflisből kiindulva egyhangú, kietlen vidéket szel át. Kopár sziklák közt halad a vonat; lassanként azok is elmaradoznak s végtelen síksággá tágul a szomorú táj. Itt már növényzet sincs; a helyett merő sót izzad ki a sivár talaj, mérhetetlen fehér sávokkal tarkítva a szurkos fekete földet.
Nehány karaván vonul erre, vagy arra. Sulyosan terhelt, magas hátú tevéit egykedvűen nógatja a hajcsár; - aztán, ha ez eltűnt előlünk, órákhoszszáig ismét nem látni élő lényt. A hűvös reggelt hirtelen emelkedő hőség váltja föl. Messze a láthatáron füstfelhő emelkedik, mely a vonat közeledtével egyre gyarapodik, míg végre egy roppant kiterjedésű gyártelep bontakozik ki a gomolygó füstből. Ez az úgynevezett Fekete-város, a petroleumtisztító berendezések óriási tömkelege, melyet tűzbiztonsági szempontból mintegy három kilométernyi puszta földterület választ el Baku-tól, a tulajdonképeni anyavárostól.
Hosszú kanyarulatban kerüli meg a vasút e külvárost s úgy tér be a bakui pályaudvarra. A Fekete-város déli forrósága és kiállhatatlan bűze majdnem elviselhetetlen s kimondhatatlanul jól esik az embernek, ha terhes utazása után a bakui vendégfogadó szellős verandáján üdülhet, honnan gyönyörű kilátás nyílik az alatta elterülő városra és a tengerre. De a naftabűz elől itt sincs menekülés. Levegő, ruházat, étel és ital, szóval minden naftaszagú, a mi igen kellemetlen annak, a ki nincs hozzá szokva.
Baku ázsiai jellegű város. Utczái szűkek és rondák. Lapos födelű házai kevés kivétellel keleti stilben épültek s legtöbbjük olyan, mint valami fehér, koczkaalakú bástya, mert az utczára néző falakon nincs ablak. A lakosság mohammedán s legnagyobb részt tatár. Ez a népfaj szikár, izmos és nehéz munkára edzett, de nem szép; legkevésbbé szépek a nők. Kiálló széles pofacsontjaik, vastag ajkú szájuk és ravasz szemeik bizonyos vad és kegyetlen kifejezést adnak az arczuknak. Mindazonáltal hűségük és megbízhatóságuk miatt igen becsült munkások. A tatár rendszerint csak négy feleséget tart; ezeket vagy pénzen, de leginkább cserevásáron lóért, gabonáért szerzi. Nejeik békés egyetértésben viselik a szigorú háremélethez kötött háztartás bajait.
Maga a város kevés látnivalót nyújt. Érdekes a régi tatárvár, mely részben még ép, s benne a hatszögletű terem, melyben a hajdani uralkodó khánok ültek törvényt, meg az úgynevezett leánytorony, a hová a hadjáratokban zsákmányul ejtett és rablánczra fűzött nőket zárták el. E toronynak csupán a tetején van világító nyilása. Továbbá még jó karban van a lapos kupolájú régi mecset is két minaretjével, honnan a muezzin most is, mint 600 esztendővel ezelőtt, buzgón híjja imára az igazhivőket napkeltekor és lementekor.
Legélénkebb képe van a kikötőnek. Rakpartjain a Káspi-tón innen és túl lakó népek tarka egyvelege sürög-forog furcsa viseletekben. ... (Führinger Gusztáv hazánkfia, ki huzamosabb ideig tartózkodott a petróleum-forrásairól világhírű Bakuban, küldte be lapunk számára emez érdekes közleményt.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. junius17.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page