Képaláírás: A svájczi falu.
A párisi világkiállításból.

Ismertető szöveg: A svájczi falu a párisi kiállításon.
A párisi kiállítás legérdekesebb látványosságai közé tartozik a svájczi falu, mely azonban a kiállítás tulajdonképeni területén kívül fekszik, bár összeköttetésben van vele. Nem afféle látványosság ez, a minőket az eddigi kiállításokon gyakran láttunk, midőn régi, vagy sajátságos szerkezetű házakat és néprajzi tárgyakat főkép üzleti czélból mutatnak be, s a sok korcsma, bolt és színpad mellett maguk az épületek és néprajzi tárgyak jóformán mellékesek lettek. A kiállítási svájczi faluban fődolog a néprajzi és történeti tárgyakon kívül az ottani természeti szépségeknek, az Alpesek világának bemutatása, mely Svájcznak legnagyobb vonzó ereje. Természetes, hogy Párisban, bármely nagy területet használnának is föl, egy-egy havast, alpesi legelőt, vagy hegyi tavat a maga valóságában bemutatni lehetetlen. Itt már a körkép szemkápráztató eszközére van szükség. Ezért a svájczi falut a valóságot utánzó házak és épületek mellett körképi részlettel egészítették ki, oly ügyesen, hogy az ember jóformán valóságot lát maga előtt.
A svájczi falu főbejárásánál a kis ország fővárosának, Bernnek, híres középkori négyszögű tornyai állnak hű másolatban. Jobb oldalt van a tömör kalitkatorony, baloldalt a berni piacz-útcza sarkán levő harangtorony, ismert medve-órájával. A bejáraton túl levő útczában az egyes svájczi városok híresebb régi épületeinek utánzatai vannak, mindenik különböző korból és más-más stilben. Köztük számos történeti nevezetességű ház is látható, így az a genfi épület, a hol Rousseau született, továbbá Rachel, a világhírű színésznő szülőháza Mumpfban Aargau kantonban, a Szent-Bernáthegy melletti Bourg-Saint-Pierre korcsmája, melyben I. Napóleon 1800 május 15-től 21-éig tartózkodott, mikor a nagy havason 40,000 katonával és 150 ágyúval átkelt; és Svájcznak még több híres helye.
...
A svájczi falu tervét két genfi mérnök, Henneberg és Allemand készítették, a körképet pedig Baud Bovy, Turet és Burnaud híres svájczi festők. ... (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. junius 10.)