Képaláírás: III. Béla királynak és hitvesének, Antiochiai Annának siremléke a budavári koronázási templomban.

Ismertető szöveg: III. Béla király és neje síremléke.
A III. Béla magyar király emlékezete czímű nagy díszműből bemutatott, Székesfejérváron talált koporsókra és a budavári koronázási templom sírkápolnájára, valamint az abban elhelyezett emlékművekre vonatkozólag közöljük:
A III. Béla és neje koporsói, melyeket 1848-ban fedeztek fel a székesfejérvári régi bazilika romjai alatt, - vörös márványból vannak faragva. A király koporsójának hoszsza 278, szélessége pedig 133 centiméter, mig a királynéjé jóval kisebb, mert csak 210 centiméter hosszú és 75 centiméter széles. Ez utóbbinak alsó lapján - fenekén - az egykor rajta nyugodott királyné alakjának nyoma még most is jól kivehető, s az is látható, hogy a feje balra volt fordulva. A király alakjának lenyomata, - bár hatalmas testének körvonalai kivehetők, nem olyan világos, a minek magyarázata az, hogy a királyné könnyű ruhája hamarabb enyészett el, mint a király sűrűbb, nehezebb ruházata s míg a királynénál a test feloszlásának folyamata csakhamar a márványlapot érte, addig a királynál a feloszlás nyomainak a márványba evődését nagyon akadályozta a vastagabb ruházat. Különben a királyné koporsójának feneke egy darabból állott, a királyé pedig két nagyobb és két kisebb táblából volt szerkesztve.
A budavári koronázó templom sírkápolnájáról, - hol a régi királyi pár maradványai ma el vannak helyezve - és a díszes síremlékekről a most megjelent díszmű ezeket mondja el:
A Szent Háromság oltáráról nevezett kápolna, melynek munkálatai 1898 október hó második hetében készültek el, az éjszaki oldalról két ablak által nyer világosságot. Az oltárral szemben, a kápolna nyugati falához csatlakozólag, közvetlen a talaj színéről emelkedik a királynak és királynénak haraszti kőből készült román stílű szárkofágja, melyen körös-körűl levél-díszítés fut végig. Elől, a keskeny oldalt, domborművű három pajzs foglalja el, melyek közül a jobbik a király Árpád-házi, a bal a királyné Châtillon-családi és a középső az állam czímerét: a kettős keresztet ábrázolja.
A szárkofág födelén nyugszik a királynak és a királynénak pólai kőből vésett szobra. Alakjaikon azok a királyi jelvények és ékszerek láthatók kivésve, melyekkel egykoron eltemettettek. Lábaik alatt az oroszlán és a kutya a bátorságot és a hűséget jelzik.
A szárkofág fölött oszlopnyalábokon álló és a kápolna falába illeszkedő tornyos kőmennyezet emelkedik, mely a mennyei várost (Jerusalem coelestis) ábrázolja és a szarkofágban nyugvó királyi személyeknek a földi életből a mennyek országába való átmenetét jelképezi. A falmező felső részén a tizenkét apostol felhőkön ülő domborművű alakjai láthatók. Fölöttük, felhőkből képezett keretben Krisztus, a világbiró trónol az evangélisták jelvényei között.
A szarkofág födelének párkányán ez a domborművű felírás olvasható:
Magyar, Horvát, Dalmátország, Ráma királya. III. Béla † 1196. és hitvestársa Chastillon Anna, antiochiai herczegnő † 1183.
A szarkofágtól jobbra és balra, a falmezőbe, két belga-márványból készült emléktábla van beillesztve; egyik Ferenez József királyunknak a síremlék felállítása iránt tett intézkedéseit örökíti meg, a másik pedig az Árpádoktól való leszármazását tünteti fel. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. junius 3.)