Normál kép: 1900bb_Page_182_a.jpg   Méret: 770x760 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Nagy kép: 1900bb_Page_182_a_nagykep.jpg   Méret: 1215x1200 Színmélység: 24bit Felbontás: 300dpi
Kattintson az új ablakban való nagyításhoz! 
Click to enlarge it in a new window!

Képaláírás: III. Béla király és Anna királyné fejérvári koporsói a Nemzeti Muzeumban.

Ismertető szöveg: Annak a történelmi díszműnek szerkesztését, a mely most "III. Béla emlékezete" czímén az ő neve alatt [Forster Gyula] megjelent, hivatottabb kézre alig lehetett volna bízni. A kor történetének megírására a legjelesebb erőket tudta maga köré csoportosítani. A királyi hamvak Székes-Fejérvárról hazaszállítása és a Mátyás-templomban elhelyezése, valamint magának a templom építési történetének megírása pedig az ő tollából eredt. Ennek a résznek adatszerű megörökítése úgyszólva egyenesen az ő kötelessége is volt, mert a 27 éven át tartott munka minden legkisebb mozzanatára ő hiteles tanú. ...

III. Béla magyar király emlékezete.
A régmúlt emlékei, letűnt évszázadok kegyeletes ereklyéi nemzeti kincsek, melyek a jövendő fölvirágozás magvait hordják magukban. Az erkölcsi erők eme enyészhetetlen új életre támadását semmi sem bizonyítja lélekemelőbben, mint III. Béla király és felesége Antiochiai Anna királyné tetemeinek és ereklyéinek története.
Az egész nemzet lelkesedése fogadta királyunk fenkölt elhatározását, midőn pár évvel ezelőtt e tetemeknek a budavári koronázó templomban királyi fénynyel leendő eltemetését és méltó síremlék felállítását rendelte el.
Miután a koronázó templom restaurálása s benne az emlékszerű síremlék elkészült s a temetés országos pompával végbement, a kormány e történelmi jelentőségű tényeknek az irodalomban leendő megörökítéséről is gondoskodott, minek eredménye gyanánt jelent meg most az a nagyértékű monumentális kötet, melynek teljes czíme: "III. Béla magyar király emlékezete, dicsőségesen uralkodó utódja I. Ferencz József császár és apostoli király legmagasabb segélyével. A magyar kormány megbízásából szerkesztette Forster Gyula, mint a műemlékek országos bizottságának másodelnöke és a koronázó templom építési bizottságának elnöke. Budapest, 1900. Hornyánszky Viktor császári és királyi udvari könyvnyomdája."
...
A mű mindenekelőtt a sírbahelyezésre vonatkozó királyi elhatározást, a III. Béla tetemeinek felfedezésére, viszontagságaira vonatkozó adatokat, kortörténeti értekezés és a síremlék terve és leírása kíséretében tartalmazza.
Az egész mű központja III. Béla. Az ismertető czikkek Fejérvárról, Szent István bazilikájából indulnak ki, hol földi maradványait megtalálták és a budavári koronázási templomban végződnek, hol azokat újra eltemették. ...

III. Béla király és neje síremléke.
A III. Béla magyar király emlékezete czímű nagy díszműből bemutatott, Székesfejérváron talált koporsókra és a budavári koronázási templom sírkápolnájára, valamint az abban elhelyezett emlékművekre vonatkozólag közöljük:
A III. Béla és neje koporsói, melyeket 1848-ban fedeztek fel a székesfejérvári régi bazilika romjai alatt, - vörös márványból vannak faragva. A király koporsójának hoszsza 278, szélessége pedig 133 centiméter, mig a királynéjé jóval kisebb, mert csak 210 centiméter hosszú és 75 centiméter széles. Ez utóbbinak alsó lapján - fenekén - az egykor rajta nyugodott királyné alakjának nyoma még most is jól kivehető, s az is látható, hogy a feje balra volt fordulva. A király alakjának lenyomata, - bár hatalmas testének körvonalai kivehetők, nem olyan világos, a minek magyarázata az, hogy a királyné könnyű ruhája hamarabb enyészett el, mint a király sűrűbb, nehezebb ruházata s míg a királynénál a test feloszlásának folyamata csakhamar a márványlapot érte, addig a királynál a feloszlás nyomainak a márványba evődését nagyon akadályozta a vastagabb ruházat. Különben a királyné koporsójának feneke egy darabból állott, a királyé pedig két nagyobb és két kisebb táblából volt szerkesztve.
A budavári koronázó templom sírkápolnájáról, - hol a régi királyi pár maradványai ma el vannak helyezve - és a díszes síremlékekről a most megjelent díszmű ezeket mondja el:
A Szent Háromság oltáráról nevezett kápolna, melynek munkálatai 1898 október hó második hetében készültek el, az éjszaki oldalról két ablak által nyer világosságot. Az oltárral szemben, a kápolna nyugati falához csatlakozólag, közvetlen a talaj színéről emelkedik a királynak és királynénak haraszti kőből készült román stílű szárkofágja, melyen körös-körűl levél-díszítés fut végig. Elől, a keskeny oldalt, domborművű három pajzs foglalja el, melyek közül a jobbik a király Árpád-házi, a bal a királyné Châtillon-családi és a középső az állam czímerét: a kettős keresztet ábrázolja.
A szárkofág födelén nyugszik a királynak és a királynénak pólai kőből vésett szobra. Alakjaikon azok a királyi jelvények és ékszerek láthatók kivésve, melyekkel egykoron eltemettettek. Lábaik alatt az oroszlán és a kutya a bátorságot és a hűséget jelzik.
A szárkofág fölött oszlopnyalábokon álló és a kápolna falába illeszkedő tornyos kőmennyezet emelkedik, mely a mennyei várost (Jerusalem coelestis) ábrázolja és a szarkofágban nyugvó királyi személyeknek a földi életből a mennyek országába való átmenetét jelképezi. A falmező felső részén a tizenkét apostol felhőkön ülő domborművű alakjai láthatók. Fölöttük, felhőkből képezett keretben Krisztus, a világbiró trónol az evangélisták jelvényei között.
A szarkofág födelének párkányán ez a domborművű felírás olvasható:
Magyar, Horvát, Dalmátország, Ráma királya. III. Béla † 1196. és hitvestársa Chastillon Anna, antiochiai herczegnő † 1183.
A szarkofágtól jobbra és balra, a falmezőbe, két belga-márványból készült emléktábla van beillesztve; egyik Ferenez József királyunknak a síremlék felállítása iránt tett intézkedéseit örökíti meg, a másik pedig az Árpádoktól való leszármazását tünteti fel. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. junius 3.)


   Felvétel a kedvencek közé vagy megosztás másokkal/Bookmark or share this page