Képaláírás: Munkácsy szobája az endenichi gyógyintézetben, a melyben meghalt.

Ismertető szöveg: E sorok mellett bemutatjuk képét az endenichi gyógyintézet ama földszinti (s nem, mint lapunk 19-ik számában téves értesülés alapján irtuk: emeleti) sarokszobájának, melyben Munkácsy élete utolsó szakában lakott, s a hol meg is halt.
A három esztendő alatt, melyet Munkácsy nagy betegen Endenichben töltött, mindig ez az egyszerűen bútorzott szoba volt lakóhelye. Tavasztól őszig, jó időben, sokát üldögélt az intézet szép kertjében, legtöbbet azonban e szobában tartózkodott, rendesen a karosszékben ülve, a mely - nagykendővel leborítva - ott állt az ablak előtt. Sokszor órák hosszat se mozdult, csak nézett maga elé, - az étkezés idejére azonban - mert jó étvágya volt, - rendesen feleszmélt, s követelte, hogy ennie adjanak, és pedig - mint környezete beszéli, - gyakran magyarul kérte ebédjét.
Az egyik fal mellett álló ágyon feltűnik a takaró, magyaros hímzésével. E takarót még egészséges korában kapta ajándékba Munkácsy egyik rokonától, s betegsége ideje alatt felesége egy ízben azzal lepte meg, hogy elvitte a gyógyintézetbe a magyar takarót, hátha jól esik a szegény betegnek!
A szoba falain két kép látható, mind a kettő Munkácsy egy-egy festménye után készült metszet, mind a kettőt ápoló orvosa kapta emlékűl a művész elhunyta után. Az egyik metszet, a mely az ágy felett függ a "Krisztus Pilátus előtt" czímű híres festmény másolata, amelyre Munkácsy élete utolsó esztendejében saját kezűleg írta rá nevét; a másik kép pedig - a pamlag fölötti, - a "Két család"-ot ábrázolja, melyet múlt számaink egyikében szintén bemutattunk. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 27.)