Képaláírás: Részlet a Szittnya éjszaki oldalán.
Képek Budapest környékéről. - Dr. Thirring Gusztáv könyvéből.

Ismertető szöveg: A Magyar Turista-Egyesület Budapesti Osztályáé az érdem, hogy a főváros közönségének kezébe egy a főváros kies környékét tüzetesen tárgyaló útmutatót adott, melyből megismerheti s melynek kalauzolása mellett felkeresheti vidékünk érdekesebb pontjait. E munkából* mutatunk be néhány képet a főváros környéke tájszépségeinek ismertetésére.
Bármelyikét használva a fővárosból kiinduló közlekedési eszközöknek, minden irányban találhatunk oly pontokat, melyeknek fölkeresése akár természeti szépségeinél, akár történelmi vonatkozásánál fogva megérdemli a fáradságot. ...
...
Nagyobb kirándulások kínálkoznak a Börzsönyi-hegységben, mely közel ezer méter magas ormaival helyenként alpesi jellegű részleteket nyújt. Ezen hegységen átvándorolva Drégely váráig és Ipolyságig jutunk, sőt ujabban felkapták a Selmeczbányára való kirándulást, mely Budapestről (Ipolyságon és Korponán át) a Szittnya nagyérdekü csúcsára és vissza másfél nap alatt megtehető. ...
(* Budapest környéke. Gyakorlati kalauz kirándulók, turisták és a természet kedvelői részére. Irta dr. Thirring Gusztáv, a fővárosi statisztikai hivatal aligazgatója, a magyar turista egylet központi titkára. 80 képpel és 12 alaprajzzal. Budapest 1900. Kiadja a magyar turista-egyesület budapesti osztálya.) (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. május 27.)

Szitnya (Szittnya), a Selmecbányai hegység (l. o.) legmagasabb csúcsa Selmecbányától délre, 1011 m. magas. Tetjén Koháry Miklós herceg a mult század végén pavillont építtetett, de ez 1852. villámcsapás folytán elpusztult. 1883. Coburg Fülöp herceg újabb pavillont építtetett, mely jelenleg a magyar turista-egyesület Sz.-osztályának rendelkezésére bocsáttatván, a szomszédos erdővédi lakkal együtt turisták elszállásolására szolgál. V. ö. Tirts Rezső, A Sz. (Turisták Lapja, II. évf., 1890). (Forrás: Pallas Nagylexikon)