Képaláírás: A harcz. - Senyei Károly szoborműve a budai királyi várpalota új épülete számára.
A bronz szobor jelenleg a párisi világkiállításon van.

Ismertető szöveg: A Magyar Iparművészeti Társulat folyóiratának májusi füzete megjelent. ...
A füzet igen sok szép kivitelű képet is tartalmaz. Ezek közül lapunk mai számában bemutatjuk a Szent István terem egyes részleteit feltüntető képek egy részét, és ezek közt Senyei Károlynak A harcz. czímű szoborcsoportját, mely a királyi palota szobordíszítéseinek egyik hatásos része lesz, s a Beschorner-féle gyár öntötte bronzba. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 29.)

"...a Háború sisakos angyala fújja harsonáját. Lejjebb, a győzelmet jelképező férfialak, kivont karddal, teljes fegyverzetben. Lábát az elesett harcos törött pengéjű szablyáján nyugtatja. Mellette, duzzadó erejű, ősmagyar férfi, kezében buzogánnyal, a harckészséget szimbolizálja. A szoborcsoportot a győzelemre utaló tölgyfalombok veszik körül. A mészkőből faragott, talapzatra vésett dombormű sisakot és más harci eszközöket ábrázol." (Prohászka László: Budavári szoborkalauz) (Forrás: kozterkep.hu)

Senyei Károly (Schmidt Károly, Pest, 1854. január 15. - Budapest, 1919. február 7.) magyar szobrász.
Budapesten, Bécsben és Münchenben tanult, 1886-ban költözött Budapestre. Elsősorban zsáner- és épületdíszítő szobrokat készített. Számos művet készített a budavári királyi palota számára, ezek: a főhomlokzat timpanonjának szoborcsoportja (elpusztult), az Oroszlános udvarban Háború és Béke, a dunai homlokzat előtt Halászó gyerekek kútja (1900 körül), a Habsburg-teremben III. Károly-, Mária Terézia-, I. Ferenc József-, Erzsébet királyné-mellszobor, a nádori kriptában: gyermeksírokon angyalkák. Budapesti köztéri művei közé tartoznak: Ürgeöntő gyerekek kútja (1896, Vigadó tér), gr. Buttler János (1903, a Ludovika Akadémia parkjában, 2005-től a Hadtörténeti Múzeum udvarán), gr. Pálffy János (1905, Körönd, lebontva, raktárban áll), a Műegyetem főbejárata előtt négy allegorikus alak (1908, elpusztult). Legjobb művei közé sorolják a volt Kúria (ma Néprajzi Múzeum) oromzatán álló Trigát, a Millenniumi emlékmű I. (Szent) István (1911) és II. Endre (1912) szobrát. Szobrai közül több a budapesti Kiscelli Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában áll. (Forrás: Wikipédia)