Normál kép: 1900bb_Page_133_a.jpg | Méret: 770x655 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 300dpi |
Nagy kép: 1900bb_Page_133_a_nagykep.jpg | Méret: 1550x1320 | Színmélység: 24bit | Felbontás: 300dpi |
Képaláírás: Spányi Béla: Részlet a Nyirségből. Ismertető szöveg: Spányi Béla eddig főként mint a vizes, mocsaras tájak búskomoly hangulatainak tolmácsolója vált ismeretessé művészetünkben. Zizegő nádasait, vízzel elöntött rétjeit gyakran láthattuk kiállításainkon, az előtérben tehenek csoportjával vagy gyakran csak kedves madarával: a hosszú lábú, kelepelő gólyával. Mindezeken a műveken a jeles képiró a regényes fölfogás felé hajlik. Spányi fölhasználta az újabb festői áramlatok előnyeit; de föltétlenül soha sem szegődött utánzójává, követőjévé semmi idegen iránynak, mert érezte, hogy művészi egyéniségének van tartalma s ez a tartalom külön kifejezési módot kiván. Nyirség-én most impresszionista hajlamokat vesznek észre némelyek. A ki azonban jobban megfigyeli ezt a képet, láthatja, hogy Spányi csak finom érzékű naturalista, ki hiven, de poézissel másolja a természetet. (Forrás: Vasárnapi Ujság, 1900. április 22.) K. Spányi Béla (1852 - 1914), Tanulmányai során megfordult Szolnokon, Münchenben és Párizsban. Tájképeket festett; monumentális feladatai között szerepelt az Országház éttermének díszítése és a Feszty-körkép egyes részleteinek kidolgozása. (Forrás: kieselbach.hu) |
Kapcsolódó dokumentumok: Spányi Béla: Hazafelé : Az Országos Képzőművészeti Társulat téli kiállításából Spányi Béla: Esthangulat |